Így vérzett el egyhavi nyugdíj

Már jövőre visszakaphatják a 13. havi nyugdíj teljes összegét az érintettek. Ezzel az Orbán-kormány eltakarítaná a Gyurcsány–Bajnai-korszak egyik legfájóbb örökségét. Visszaidézzük, hogyan vettek el százmilliárdokat az idősektől azok, akik 2022-ben szeretnék ismét átvenni az ország irányítását.

2021. 09. 28. 6:30
null
20200416 Budapest A CBA üzletiben a hatósági ajánlásokat szigorúan betartják a koronavírus-járvány idején. A nyugdíjas vásárlók az élelmiszerüzletet csak a korlátozásban előírt időben látogathatják. A 65 évnél fiatalabbak ekkor nem mehetnek be a boltba. fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, akkor az Orbán-kormány jövőre visszafizeti a teljes 13. havi nyugdíjat. Azt a pénzt, amelyet Bajnai Gordon – aki 2022 áprilisától Karácsony Gergelyt szeretné a miniszterelnöki székben látni – kormánya vett el. Orbán Viktor a minap azt nyilatkozta, hogy úgy szeretne a választók elé állni, hogy visszaadják azt az embereknek, amit 2010 előtt elvett tőlük a balliberális hatalom. Ennek apropóján érdemes visszaidézni, hogyan vérzett el a 13. havi nyugdíj Gyurcsány és Bajnai kudarcos országlásának a következtében.
Bajnai Gordon többféle pozícióban is kiszolgálta Gyurcsány Ferencet, akinek bukása után, 2009 áprilisa közepén vette át a kormányfői tisztséget. Ahogy elődje, ő is megszorításokat zúdított az emberek nyakába. A többi között ezek a lépések szerepeltek a „programjában”: 

a 2009. évi nyugdíjkorrekció átütemezése 2010. január 1-jére, a 2010. évi csökkentett nyugdíjkorrekció elhagyása, a 2009. évi 13. havi nyugdíj második részének a visszavonása, míg 2010-től a 13. havi juttatás megszüntetése. Ez utóbbi helyett a hiánycél teljesülésének függvényében a GDP elvárt növekedéséhez kötött nyugdíjpótlék bevezetését tartották kívánatosnak.

A Fidesz mindezt már akkor elfogadhatatlannak nevezte. A párt jelezte, hogy sem a 13. havi nyugdíj, sem a közszféra 13. havi bérének megszüntetésével, de a családi pótlék, a gyed és a gyes mértékének csökkentésével sem értenek egyet. Azért, mert nem ezek okozták azt a válságot, amely gazdasági és pénzügyi csődhelyzetbe sodorta Magyarországot. A Fidesz arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány „illegitim”, mert a választóktól nem kapott felhatalmazást sem erre, sem másra. Ráadásul Bajnai Gordon gazdasági miniszterként az egyik fő felelőse volt annak, hogy Magyarország ilyen nehéz helyzetbe jutott. A párt új választást sürgetett, hogy erős kormány vegye át a „spekulánsok prédájává lett” ország irányítását. A Fidesz példátlannak nevezte, hogy egy demokráciában „az emberek helyett, zárt ajtók mögött, leszerepelt politikusok mutyija döntsön az ország jövőjéről”.

Mindez nem hatotta meg sem Gyurcsány Ferencet, sem Bajnai Gordont, akik a Nemzetközi Valutaalap gyámsága alá „kormányozták az országot”. Az Országgyűlés 2009. május 11-én az MSZP és az SZDSZ képviselőinek támogatásával megszavazta a nyugdíjasokat hátrányosan érintő javaslatokat. Az akkori számítások azt mutatták, hogy a nyugdíjakat érintő megszorításokkal 2009-ben száz, míg 2010-ben több mint 280 milliárd forintot vett el az idősektől a balliberális kormány.

 Az összeg legnagyobb tétele a 13. havi nyugdíj megszüntetése volt, amely 2009–2010-ben összességében 160 milliárd forintos juttatást jelentett volna.

Az Orbán-kormány 2010 után növekedési pályára állította a gazdaságot, és véget vetett a megszorítások korszakának. Idén megkezdődött a 13. havi nyugdíj visszaállítása, amelyet eredetileg négy részletben kapnának meg az érintettek. Most azonban úgy tűnik, hogy erre nem kell 2024-ig várni, mert a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, hogy már jövőre teljes legyen az összeg. Sőt, a kormány ennek fejé­ben nem mondott le a ­nyugdíjprémium kifizetéséről sem, amelynek összege az idén meghaladhatja az ötvenezer forintot. Mindez példa nélküli a magyar gazdaság történetében. Ráadásul úgy, hogy emögött valós fedezet lesz. Orbán Viktor ugyanis hangsúlyozta: „hitelből meg hozomra nem szabad sem bért, sem nyugdíjat emelni, amögött teljesítménynek kell lennie”.

Borítókép: Nem kell 2024-ig várni, a gazdaság helyzete már jövőre lehetővé teszi a teljes összeg kifizetését. Fotó: Havran Zoltán

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.