Terméscsökkenést hozna Brüsszel stratégiája

A magyar gazdák csaknem hetven százaléka tart a növényvédő szerek életszerűtlen uniós korátozásaitól.

Nagy Kristóf
2021. 09. 11. 8:45
Debrecen, 2019. március 17. Rézhidrátos tavaszi lemosó permetezés gyümölcsfák védelmére. A vontatott permetezőgép 1 hektárra 2000 liter vegyszert juttat ki. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt. Fotó: Oláh Tibor
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ismét felerősödhet a vita az európai gazdák, a tagállamok kormányai és az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament között a 2030-ig tervezett, mezőgazdaságot érintő stratégiák vitája során. Az élelmiszerek durva áremelésével fenyegető Brüsszel által erőltetett Farm to fork (Termőföldtől az asztalig) stratégiáról hamarosan az Európai Parlament is dönt. Várhatóan komolyabb viták nélkül fogadják el a képviselők a gazdálkodók és a tagállamok heves tiltakozását kiváltó csomagot.

A Farm to fork stratégiát tavaly májusban mutatta be Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöldátmenetért felelős baloldali alelnöke. 

A Magyarországot is számos alkalommal támadó politikus tervezete ugyanakkor szakmailag meglehetősen kétséges.

Célja, hogy 2030-ra fenntarthatóbb, a klímacélokat jobban segítő élelmiszer-termelésre álljon át a kontinens. Ehhez a stratégia elfogadása esetén az évtized végére jelentősen csökkenteni kellene a növényvédő szerek és a műtrágya használatát, az állattartóknak pedig az antibiotikumok alkalmazását kell mérsékelniük.

A növényvédők használatának komoly korlátozása ugyanakkor beláthatatlan következményekkel járna, mivel ezeknek a szereknek nincs alternatívájuk, csak a hagyományos, élőmunkával végzett gyomlálás.

Az EU belső kutatóközpontjának friss, nyáron, a nyilvánosság mellőzésével publikált hatástanulmánya szintén az aggodalmakat erősíti. A szakmai anyag arra a következtetésre jut, hogy a növényvédők korlátozásával súlyos hozamcsökkenést szenvedne el Európa mezőgazdasága. 

Összességében a stratégia többi eleme is afelé mutat, hogy 2030-ra óriási élelmiszerár-drágulást tapasztalna a kontinens lakossága.

Ezzel szemben a harmadik országból érkező import élelmiszert nyomott áron lehetne beszerezni, így a kevésbé biztonságos áruk kerülnének az alacsony jövedelműek asztalára. 

Brüsszel stratégiája ráadásul nem vagy alig járulna hozzá a klímacélokhoz,

mivel az Európában elért kibocsátáscsökkentés valójában csak áttevődne azokba a harmadik országokba, ahonnan az EU-ba érkezne a bizonytalan eredetű élelmiszer. A közelgő parlamenti szavazást megelőzően a stratégia felülvizsgálatára szólította az európai parlamenti képviselőket közel harminc, Európában meghatározó támogatottságú érdekképviselet. A mezőgazdaság különböző ágazataiban működő érdekvédők közös nyilatkozatukban ismét arra hívták fel a figyelmet, hogy 

a Farm to fork stratégia ebben a formában veszélybe sodorja Európa élelmiszer-biztonságát és ellehetetleníti a gazdálkodókat. Emiatt sokan feladnák tevékenységüket.

A tagállamok, így Magyarország kormánya is elfogadhatatlannak tartja Timmermans stratégiáját. Ahogy korábban írtuk, a bizottság az ambiciózusnak mondott szigorával és a zöldcélok szélsőséges támogatásával politikai súlyát erősítené, és a klímaváltozás elleni harcból kovácsolna politikai előnyöket.

A magyar gazdákat is elbizonytalanítják az EU tervei

A megkérdezett hazai gazdálkodók 67 százaléka jelenleg elképzelhetetlennek tartja a vegyszerhasználat ötven- és a műtrágya-felhasználás húszszázalékos tervezett csökkentését. Az Agroinform.hu felmérésében részt vevők mindössze 18 százaléka látja megvalósíthatónak Brüsszel elképzeléseit. A gazdálkodók több mint harmada tart attól, hogy a szigor versenyelőnyt okoz a harmadik országokban termelőknek, míg az európai termelők kiszorulhatnak a saját piacaikról. 

Borítókép: MTVA/Oláh Tibor

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.