Mint felhívták a figyelmet, Németország második legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Rewe cégcsoport – amelynek a Penny Market is tagja – vállalta, hogy 2022 nyaráig frisshús-kínálatának 95 százalékát az országban szerzi be. A NAK egyúttal arra kérte a külföldi üzletláncokat és a diszkontokat, hogy kövessék a német példát.
A kamara emlékeztetett: azzal, hogy 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unió közös piacához, elhárultak az adminisztratív akadályok, így más tagországokból – az ottani túlkínálat miatt sokszor dömpingáron – érkező húsok beözönlésével egyre kevesebb hazai húst árusítottak az áruházak. Erről tanúskodik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nemrégiben közzétett felmérése is, amely a magyar hústermékek értékesítésének mintegy nyolcszázalékos csökkenését állapította meg a hat évvel korábban mérthez képest.
A hazai láncoknál kisebb a visszaesés, átlagosan 5,6 százalék, míg a nemzetközi láncoknál az átlagnál nagyobb mértékben, 8,6 százalékkal csökkent a magyar termékek aránya a 2014-es értékekhez képest. A csökkenés jelentősnek mondható: a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, 2019-es jelentése szerint sertéshúsból 311 700 tonna, marha- és borjúhúsból 30 800 tonna, míg baromfiból 538 600 tonna volt a hazai hústermelés.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke a közlemény szerint jelezte,
a hazai termelők és fogyasztók érdekeinek képviselete és a magyar élelmiszer-gazdaság védelmében tett folyamatos kamarai erőfeszítések részeként a témát újra felvetette az összes jelentősebb kereskedelmi láncnál, a tárgyalások jelenleg is tartanak.
Az elnök kiemelte: a magyar húsok és hústermékek – amellett, hogy értékesítésükkel a hazai termelőket erősítik – frissebbek, ízletesebbek, kiemelkedően jó minőségűek, biztonságosak, egyúttal környezettudatosabb választást jelentenek. A Magyar Nemzet ugyanakkor piaci forrásokból úgy értesült, hogy
a diszkontlánc döntését vélhetően nem csak a magyar gazdák helyzetének javítása motiválta.
A pontos okok egyelőre nem ismertek, de a lépés mögött feltételezhető a szállítási költségek emelkedése és az, hogy Európában az elmúlt időszakban nem alakult ki jelentősebb piaci túlkínálat, így nincsenek jóval olcsóbban beszerezhető importkészletek. A döntést egyéni üzleti érdekek is motiválhatták.
A hazai állattartóknak komoly segítséget jelentene, ha a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi szereplők kizárólag magyar húsféléket árulnának. Az állati termékpályákon jelentősen megnőtt a termelők önköltsége. Ennek elsődleges oka a gabona világpiaci árának ötven-hatvan százalékos emelkedése, amely az előállítási költség jelentős részét kitevő takarmányköltségek növekedéséhez vezetett. A Covid–19-világjárvány hatására ráadásul érdemben visszaesett a kereslet, amely még most sem tért vissza a 2020. március előtti szintre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!