időjárás 7°C Stefánia 2021. November 28.
logo

A láncok üzleti érdekévé válhat a magyar termék elsőbbsége?

Nagy Kristóf
2021.10.19. 06:44 2021.10.19. 08:40
A láncok üzleti érdekévé válhat a magyar termék elsőbbsége?

A jövőben magyar beszállítóktól szerzi be állandó frisshúskínálatát az Aldi. Ez jó hír a nehéz helyzetben lévő magyar termelőknek, ráadásul az elmúlt években ismét nőtt a külföldről importált húsok aránya a multik kínálatában. A jó példát a többi üzletlánc és diszkont is követheti, mivel a lépésnek vélhetően piaci okai is vannak.

A jövőben kizárólag magyar beszállítóktól beszerzett friss húst kínál üzleteiben az Aldi. A diszkontlánc tegnapi bejelentése érdemi előnyökkel jár a magyar hústermelőknek, hozzájárul a vásárlói tudatossághoz és érdemben csökkenti a hústermékek előállításának ökológiai lábnyomát – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). 

Mint felhívták a figyelmet, Németország második legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Rewe cégcsoport – amelynek a Penny Market is tagja – vállalta, hogy 2022 nya­ráig frisshús-kínálatának 95 százalékát az országban szerzi be. A NAK egyúttal arra kérte a külföldi üzletláncokat és a diszkontokat, hogy kövessék a német példát.

A kamara emlékeztetett: azzal, hogy 2004-ben csatlakoztunk az Euró­pai Unió közös piacához, elhárultak az adminisztratív akadályok, így más tagországokból – az ottani túlkínálat ­miatt sokszor dömpingáron – érkező húsok beözönlésével egyre kevesebb hazai húst árusítottak az áruházak. Erről tanúskodik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nemrégiben közzétett felmérése is, amely a magyar hústermékek értékesítésének mintegy nyolcszázalékos csökkenését állapította meg a hat évvel korábban mérthez képest.

A hazai láncoknál kisebb a visszaesés, átlagosan 5,6 százalék, míg a nemzetközi láncoknál az átlagnál nagyobb mértékben, 8,6 százalékkal csökkent a magyar termékek aránya a 2014-es értékekhez képest. A csökkenés jelentősnek mondható: a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, 2019-es jelentése szerint sertéshúsból 311 700 tonna, marha- és borjúhúsból 30 800 tonna, míg baromfiból 538 600 tonna volt a hazai hústermelés.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke a közlemény szerint jelezte, 

a hazai termelők és fogyasztók érdekeinek képviselete és a magyar élelmiszer-gazdaság védelmében tett folyamatos kamarai erőfeszítések részeként a témát újra felvetette az összes jelentősebb kereskedelmi láncnál, a tárgyalások jelenleg is tartanak. 

Az elnök kiemelte: a magyar húsok és hústermékek – amellett, hogy értékesítésükkel a hazai termelőket erősítik – frissebbek, ízletesebbek, kiemelkedően jó minőségűek, biztonságosak, egyúttal környezettudatosabb választást jelentenek. A Magyar Nemzet ugyanakkor piaci forrásokból úgy értesült, hogy 

a diszkontlánc döntését vélhetően nem csak a magyar gazdák helyzetének javítása motiválta. 

A pontos okok egyelőre nem ismertek, de a lépés mögött feltételezhető a szállítási költségek emelkedése és az, hogy Európában az elmúlt időszakban nem alakult ki jelentősebb pia­ci túlkínálat, így nincsenek jóval olcsóbban beszerezhető importkészletek. A döntést egyéni üzleti érdekek is motiválhatták.

A hazai állattartóknak komoly segítséget jelentene, ha a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi szereplők kizárólag magyar húsféléket árulnának. Az állati termékpályákon jelentősen megnőtt a termelők önköltsége. Ennek elsődleges oka a gabona világpiaci árának ötven-hatvan százalékos emelkedése, amely az előállítási költség jelentős részét kitevő takarmányköltségek növekedéséhez vezetett. A Covid–19-világjárvány hatására rá­adásul érdemben visszaesett a kereslet, amely még most sem tért vissza a 2020. március előtti szintre. 

Már a pandémia előtt is kedvezőtlen helyzetben voltak a hazai állattartók: a sertéspestis-járvány miatt csökkent a kereslet, és a madárinfluenza tavalyi magyarországi megjelenése is nehézségeket okozott.

A gazdálkodók a közeljövőben sem számíthatnak sok jóra, mivel a növekvő üzemanyag- és energiaárak miatt további költségnövekedéssel kell számolniuk, miközben az átadási árakban még a korábbi költségtöbbletet sem tudták érdemben érvényesíteni. 

A felvásárlási és a fogyasztói árak mindeddig nem követték az előállítási költség drasztikus emelkedését.

Borítókép: Havran Zoltán