Várhatóan tovább csökken a hasított sertés felvásárlási ára, miközben az állattartók előállítási költségei drasztikusan emelkednek. A sertéságazatra nehezedő nyomás enyhítése érdekében a kaposvári Kométa a hasított sertés kilogrammonkénti felvásárlási árát nem csökkenti 1,20 euró alá akkor sem, ha a piaci árak tovább zuhannak. Hazánk egyik legnagyobb sertéshús-feldolgozója közleményében emlékeztetett:
az egész hús-termékláncban nehéz a helyzet. A feldolgozók munkáját nehezíti a globális anyag- és eszközhiány, valamint a megakadások az ellátási láncban. Az egekbe szökött energiaárak veszélyeztetik az egész terméklánc jövedelmezőségét. A megfelelő munkaerő felvétele és megtartása az élelmiszergyártóknál pedig a munkabérek folyamatos emelését követeli meg.
Sosem látott bizonytalanság van a sertéspiacon – emlékeztetett a Kométa. Keresleti oldalról felvevőországok estek ki, miután Kína visszafogta európai megrendeléseit, kínálati oldalról pedig megnövekedett előállítási önköltség a jellemző. Utóbbira hatással vannak a megemelkedett takarmány- és energiaárak, valamint a szektorra jellemző erőteljes bérnövekedés.
A túlkínálat már olyan mértékű, hogy az európai sertésipar negyedével-ötödével többet termel a keresletnél, aminek hatására az iparág szereplői már önköltség alatt kénytelenek működni, a gazdák csak rendkívül alacsony áron tudják eladni a sertéseket. Az ágazati elemzők szerint nem kizárt, hogy idén a hasított sertés felvásárlási ára tovább, akár az 1,10 eurós kilogrammonkénti ár alá csökkenhet.
A közelmúltban a kiskereskedelmi szereplők közül elsőként az Aldi vállalta, hogy állandó termékkínálatában kizárólag magyar friss húst értékesít a jövőben. A lépést idővel a többi lánc és diszkont is követheti. A döntés azért is jelentős, mert
korábban a hazai állattartók pozícióját érdemben rontotta a multiknak az a gyakorlata, hogy jelentős piaci túlkínálat esetén a jóval olcsóbb importkészleteket vásárolta fel és értékesítette a magyar fogyasztóknak.
Ahogy korábban írtuk, az állattartókat egyre nehezebb helyzetbe hozzák a világpiaci folyamatok. Az elmúlt egy évben közel hatvan százalékkal emelkedett a gabona, ezzel együtt pedig a takarmány ára. Most az energiaárak példátlan emelkedése és a munkaerőhiány okoz további költségnövekedést. Ráadásul a Covid–19-világjárvány megjelenésével drasztikusan visszaesett a kereslet, amely az újranyitást követően sem állt vissza a pandémia előtti szintre.
A kilátások sem kecsegtetnek sok jóval: a gabona és az energia árának jelentősebb csökkenése egyelőre nem látható, a növekvő munkaerőköltség pedig elsősorban a szintén dráguló beruházásokkal védhető ki.
A tartósan magas önköltség mellett szintén tartós maradhat az alacsony kereslet, mivel az újabb járványhullámok és az alternatív fehérjéket népszerűsítő kampányok hosszabb távon visszafoghatják a fogyasztást.
Az állatbetegségeket okozó vírusok miatt pedig a piaci lehetőségek is beszűkültek az elmúlt években.
Borítókép: Mediaworks
