Elindult a Zöldotthon program

A Növekedési hitelprogram részeként elinduló program a zöldlakáshitel-piac létrejöttét és a környezeti fenntarthatósági szempontok hazai lakáspiacon történő érvényesülését segíti elő – hangsúlyozta Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke online sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Budapest, 2020. oktber 7. Patai Mihly, a Budapesti rtktzsde (BT) elnke beszdet mond az OTP Bank rszvnyeinek tzsdei kereskedse 25. vfordulja alkalmbl rendezett sajttjkoztatn az V. kerleti Bank Centerben 2020. oktber 7-n. Az esemnyen Csnyi Sndor, az OTP Bank elnk-vezrigazgatja tvette a tzsde igazgatsga ltal a 25 v elismerseknt "a hazai tkepiac fejlesztsrt" adomnyozott letmdjat. MTI/Kovcs Tams Fotó: Kovács Tamás

A feltételek szerint az új hitelből csak olyan új lakás vásárolható vagy építhető, ami már BB energetikai besorolású, azaz közel nulla energiaigényű, és energiafogyasztásának 25 százalékát megújuló energiából kell fedeznie. A program hozzájárulhat a zöldotthonok iránti kereslet, illetve ezen keresztül a kínálat élénkítéséhez is – emelte ki Patai Mihály.

A szeptember végén lezárult, a járvány hatásainak tompítása érdekében, válságkezelő eszközként tavaly áprilisban elindított NHP Hajrá!-ban háromezermilliárd forintnyi forrás több mint 40 ezer vállalkozás számára jelentett segítséget működésük fenntartásához, beruházásaik megvalósításához – ismertette az alelnök.

Pulai György Magyar Nemzeti Bank- (MNB-) igazgató arról tájékoztatott, hogy a jegybank a zöldeszköztár-stratégiájának részeként október 4-én indította el az NHP Zöldotthon programot, amelynek keretösszege 200 milliárd forint. Az Nhp korábbi szakaszaihoz hasonlóan az NHP Zöldotthon programban az MNB nullaszázalékos kamat mellett biztosít a hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhetnek tovább a lakossági ügyfelek részére.

A program keretében energiahatékony, azaz legalább BB vagy annál jobb energetikai besorolású és legfeljebb évi 90 kilowattóra/négyzetméter primer energiaigényű új lakások és családi házak saját lakhatás céljából történő vásárlására, illetve építésére nyújtható hitel legfeljebb 70 millió forint összegben – sorolta az igazgató.

Elmondása szerint a jegybank az elmúlt hetekben a hitelintézeti szektorral és az érintett szakmai szervezetekkel egyeztetve alakította a program feltételeit.

Egy adós csak egyszer vehet részt a programban, korábbi hiteleket nem lehet becsatornázni az új konstrukcióba. Az ingatlanvásárlásnak lakhatási célt kell szolgálnia, befektetési célt nem finanszírozhatnak belőle. Legfeljebb 25 éves hitel nyújtható a programban. A bírálati határidő 15 nap vásárlás esetén, építés esetén pedig 25 nap az ismertetése szerint.

Létrehoztak egy honlapot a program részletes feltételeiről, ahol az érdeklődők minden információt megtalálnak a szükséges dokumentumokról.

Közölte: már több mint tíz bank jelezte, hogy kínál ilyen hitelt, ebben a nagyobb kereskedelmi bankok vesznek részt, néhány közepes hitelintézettel. Arra vonatkozóan nincs még becslésük, hogy idén mennyi hitelt folyósíthatnak a bankok. A program a 200 milliárd forintos keret kimerüléséig tart.

Patai Mihály elmondta:

adataik szerint a 2013-ban elindított NHP eddigi szakaszaiban összesen mintegy 75 ezer vállalkozás jutott forráshoz csaknem 6400 milliárd forint összegben. Ez a likviditásmennyiség több mint öt százalékponttal járult hozzá az elmúlt 8,5 év GDP-növekedéséhez.

Az NHP Hajrá! az egyik leghatásosabb eszköz volt a válságkezelésben, mintegy 62 ezer hitel-, illetve lízingszerződés jött létre. Jóllehet a szerződéskötési időszak véget ért, a felvett források továbbra is támogatják a vállalkozások működését, ráadásul a megkötött szerződések az eddig folyósított hitelrészeken túl még akár több száz milliárd forintnyi további lehívási lehetőséget biztosítanak.

Pulai György tájékoztatása szerint az NHP Hajrá! keretében megkötött szerződések volumenének 38 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 53 százaléka forgóeszközhitel, kilenc százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt. A hitelek mintegy háromnegyedét a kereskedelem, az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar-, a mezőgazdaság- és az építőipar-ágazatokban tevékenykedő kkv-k vették fel.

A borítóképen: Patai Mihály Fotó: MTI/Kovács Tamás