Orbán Viktor miniszterelnök sajtónyilatkozata után bizonyossá vált, hogy
a Budapest Airport tulajdonosai és a magyar kormány közötti tárgyalások a végéhez közelednek, és a ferihegyi repülőtér üzemeltetői jogai az év végéig visszaszállhatnak a magyar államra.
Ezzel lezárul a 16 éves időszak, amíg a budapesti légikikötő fejlesztéséért külföldi tulajdonosok voltak felelősek, és mérleget lehet vonni, hogy mi történt meg a szükséges és megígért fejlesztésekből és mi nem.
A privatizáció 2005. decemberi lezárulta alkalmából az új tulajdonos BAA megbízottja arról beszélt, hogy
Ferihegyet a régió vezető légikikötőjévé fejlesztik, és 2020-ra elérik a 20 milliós utasszámot. Sajnos egyik vállalás sem teljesült,
a pandémiát megelőző 2019-es évben Schwechaton 31, Varsóban 19, Prágában 18 millió utas fordult meg, míg Ferihegyen a 16 millió fő jelentette a történelmi csúcsot. A BAA csak rövid ideig tartotta meg a ferihegyi reptérkezelőt, a német Hochtief AirPort GmbH 2007. június 6-án már átvette az irányítást. A Hochtief menedzsmentje kifejtette, rövid időn belül megkezdik a 2A és a 2B terminál összeépítését, valamint egy gyorsvasút és üzletközpont létesítését. A vállalások közül csak a SkyCourt megépítése valósult meg. A 2. terminál új központi csarnokát 2009-ben kezdték el építeni, és 2011 márciusában avatták fel. A mintegy 28 000 négyzetméteres épület, a SkyCourt kétségkívül markáns építészeti objektum, és mind a mai napig jól szolgálja utasforgalmi feladatát is.

Sajnálatos, hogy a SkyCourt megvalósítása óta a reptér-üzemeltető csak kárelhárítással foglalkozott, a légikikötő átgondolt fejlesztése a háttérbe szorult. A Malév 2012-es leállása után a menedzsment a nemzeti légitársaság kiesett forgalmára hivatkozva olyan lépéseket tett meg, amelyek leértékelték a repülőtér szolgáltatásait. Az 1-es terminál – a régi Ferihegyi repülőtér – kiválóan megfelelt a diszkont-légitársaságok igényeinek, és az utasoknak is komfortos beszállást biztosított. A BA azonban bezárta az 1-es terminált, és a 2-es terminálon alakított ki ideiglenesnek szánt, de fél évtizedig üzemelő infrastruktúrát a diszkont-légitársaságok utasainak.
A bádogterminálnak csúfolt utasvárót a BA vezetői csak a magyar kormány erőteljes nyomására bontották el, és építették fel helyette az 1-es mólót. A reptérkezelő a diszkont-légitársaságok sajátos igényeivel indokolta a bádogterminál fenntartását, azonban a legnagyobb forgalmat bonyolító fapados, a Wizz Air vezetői ezt rendre cáfolták.