A magyarok több mint négyötöde (85 százaléka) egyetért azzal, hogy a kormány a 95-ös benzinre és a gázolajra literenként legfeljebb 480 forintos hatósági árat vezetett be, ezzel szemben a megkérdezettek mindössze tíz százaléka ellenzi az intézkedést. A Századvég felmérése rámutatott: a döntés kedvező lakossági megítélése nem függ érdemben a politikai hovatartozástól, valamennyi vizsgált választói csoportban egyetértés övezi a hatósági ár bevezetését.
Semmit nem változtak
Ehhez képest a balliberális szövetség miniszterelnök-jelölje, Márki-Zay Péter arról beszél, hogy a benzinárban „semmilyen szociális komponenst” nem tart indokoltnak. Jelezte azt is, hogy szerinte „ahhoz, hogy fönntarthatóvá alakítsuk a gazdaságot, ahhoz igenis érezni kell az energiaár-növekedést”.
A balliberális sajtóban pedig naponta jelennek meg olyan cikkek, miszerint az árak befagyasztásával bajba kerülnek a cégek, veszélybe kerül a profitjuk. Azt feszegetik, hogy vajon emiatt hány vállalkozás megy majd csődbe. Mindez kiválóan példázza, hogy a kormánnyal szembenálló tábor semmit nem változott. Az Orbán-kabinet 2013-ban vezette be a rezsicsökkentést, melynek a megvédésére indított petíciót annak idején 2,2 millióan látták el kézjegyükkel. A balliberális oldal akkor is a külföldi tulajdonban lévő közműcégek oldalára állt, holott a magyar emberek fizették a legmagasabb energiaárakat az unióban.
Támadás a rezsicsökkentés ellen
Az MSZP a többi között akkor azt közölte, hogy a „kormány rezsicsökkentő akciója komoly mellékhatásokkal is jár”. Józsa István akkori frakcióvezető-helyettes 2013 januárjában jelezte: „nem lehet elhallgatni, hogy a lépés ideje és módja is komoly kockázatokat rejt. A közműszolgáltatók minden bizonnyal a szolgáltatási színvonal csökkentésével, az energiaellátó berendezések karbantartásának elhalasztásával, valamint az energiaipari beruházások lefújásával reagálnak majd a kötelező ármérséklésre”. Sőt a Liga Szakszervezetek februárban ugyan üdvözölte a kormány rezsicsökkentő lépéseit, de az érdekképviselet a következőt is közölte: „a lakossági árak csökkentése növeli a szolgáltatócégek terheit, amelyek a veszteségeket az ipari fogyasztókon próbálják majd behajtani. A szolgáltatók takarékossági lépéseket is tehetnek, amelyek egyrészt a nagy kiadásokkal járó rendszerek fenntartási, üzemeltetési, karbantartási kiadásainak visszafogásával az ellátásbiztonságot ronthatják, másrészt a munkaerőköltségek lefaragása jövedelemcsökkenéssel, elbocsátással járhat az érintett szektorok munkavállalói számára”.
Az elmúlt időszakban a balliberális politikusok – mások mellett Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke is – többször követelték, hogy a kormány szüntesse meg a hatósági árakat és bízza a piacra a szabályozást. A balliberális sajtóban pedig akkoriban olyan cikkek jelentek meg, miszerint rövid távon ugyan örülhetünk az olcsóbb gáznak és áramnak, de ha nem hagyjuk keresni a cégeket, annak súlyos következményei lehetnek.
Ugyanez játszódott le azon a politikai térfélen, amikor az Orbán-kormány 2010 után a multinacionális cégeket, illetve a bankokat különadóval kényszerítette rá az igazságosabb közteherviselésre. Akkor a baloldal attól „rettegett”, hogy a nemzetközi vállalatok és a pénzintézetek elmennek Magyarországról. Akkor sem lett igazuk, a kormány sikeresen visszaverte a hazai és nemzetközi támadásokat. Később pedig igazolódtak a döntések, mert a gazdaság növekedési pályára került és előállt a pénzügyi egyensúly a költségvetésben.
Helytartó kerestetik
– Többször hangsúlyoztam, most is mondom: Magyarországon nincs baloldal, csak a globális erők kiszolgálói. Velük szemben áll a patrióta oldal. A globalisták a piacot kizárólag nemzetközi szemmel nézik. Kiemelten a nagy multinacionális cégek érdekeit tartják fontosnak. Ezeknek a társaságoknak viszont nem kedvez, ha a patrióta erők a belgazdaság és az adott ország lakóinak érdekeit tartják elsődlegesnek – nyilatkozta lapunknak Boros Imre. A közgazdász jelezte: a globalizmus nemzetközi infrastruktúrája úgy működik, hogy a világ országaiból a befektetett tőkéjük a legnagyobb megtérülést hozza. – Márki-Zay Péter, Gyurcsány Ferenc is kiváló helytartó lenne számukra, ezért azt akarják, hogy 2022-ben megbukjon a nemzeti tábor. Akkor vége lenne a rezsicsökkentésnek, újrakezdődne a privatizáció és beköszöntene a 2010 előtt megismert világ – tette hozzá.
Borítókép: A bankok különadójának bevezetésekor is a pénzintézetekért aggódott a baloldal – képünk illusztráció (Fotó: Bach Máté)
