időjárás 1°C Pál 2022. January 25.
logo

Elfogytak az atomellenes érvek, növekszik a pártolók tábora

Somogyi Orsolya
Forrás: Századvég.hu
2021.12.07. 06:57 2021.12.07. 07:32
Elfogytak az atomellenes érvek, növekszik a pártolók tábora

Az Európai Unió vezetőinek már nem csak a szakmai, de a társadalmi felhatalmazása is megvan arra, hogy az atomenergiát fenntarthatónak minősítsék, és ezzel lehetővé tegyék a beruházások hatékonyabb finanszírozását – vonta le a következtetést a Századvég Gazdaságkutató egy öt évvel ezelőtti és egy idei kutatás nyomán. A legnagyobb változást az atomenergiával szemben kritikus országokban mérték.

Ha az elmúlt évek tendenciái folytatódnak, a szakmai érvek után a politikai legitimitás is fokozatosan elfogy az európai atomellenes pártok mögül, amelyek így már a következő években szembekerülhetnek saját választóikkal.

Változik a hozzáállás

Ráadásul az európai polgárok egyre közvetlenebbül tapasztalhatják meg a nukleáris erőművek bezárásának negatív következményeit, így a technológia támogatottságának növekedése a jövőben tovább gyorsulhat – vonta le a következtetést a Századvég Gazdaságkutató Zrt. az atomenergia európai támogatottságát vizsgáló tanulmányában. Az Európa projekt című kutatás és a European Social Survey 2016-os adatfelvételének eredményei alapján ugyanis

a nukleáris alapú áramtermelés elutasítottsága az európai polgárok körében jelentősen csökkent az elmúlt öt évben, mégpedig az uniós átlagot tekintve 41 százalékról 26 százalékra.

Abban, hogy mennyi villamos energiát érdemes az adott országban atomerőművekben előállítani, a legtöbb ország válaszadói megosztottak, azonban az egyes válaszlehetőségek arányában egy pozitív irányú elmozdulás figyelhető meg: a „keveset” választ megjelölők száma csökkent, míg a „nagyon sokat” választ adók aránya kétszeresére növekedett.

Fotó: Századvég

Kimutatható ugyanakkor a tagállamok két tábora, az inkább atompárti és az inkább atomellenes – e vonalak mentén szövetségek is szerveződtek. Azt, hogy a nukleáris energia körüli vita elsősorban politikai természetű, jól mutatja, hogy a tagállamok megosztottsága a társadalmi támogatottságnak megfelelően polarizált. Az atompárti országokban az atomenergia elutasítottsága a legalacsonyabb: átlagosan 12 százalék. Ezzel szemben az atomellenes tagállamokban az emberek 41 százalékának véleménye szerint semennyi áramot nem szabadna nukleáris energia felhasználásával előállítani.

Fotó: Századvég

Az atompárti országok közül a nukleáris energiát leginkább a csehek támogatják, ahol az elutasítottság mindössze öt százalék, és a válaszadók csaknem fele (49 százaléka) szerint nagyon sok vagy sok villamos energiát kellene a technológiával előállítani. Bulgáriában és Magyarországon is igen magas az atomenergia támogatottsága: ezekben a tagállamokban a két kedvező kategória összesített aránya 46 és 44 százalék.

Döntéskényszer alakul

A politikai vezetőknek fontos figyelmeztetés, hogy az elmúlt öt évben éppen a klasszikusan antiatom országokban csökkent a leginkább az emberek ellenérzése. 

Míg Németországban 2016-ban a válaszadók kétharmada utasította el a nukleáris energiát, az arány mostanra negyven százalék alá csökkent. Ennek legkézenfekvőbb magyarázata, hogy a német polgárok egyre erősebben tapasztalják az atomerőművek leszerelésének negatív következményeit. A tendencia Ausztriában is hasonló, amely az atomenergiát Európában legelutasítóbb ország, mégis, az öt évvel korábbi 78 százalékos arány 2021-re 57 százalékra mérséklődött.

A technológia megítélésének változásához az is nagyban hozzájárulhat, hogy az elmúlt években az atomenergia ellen szóló szakmai érvek lényegében elfogytak, pontosabban egyre többen értik meg, miért szakmaiatlanok az ellenérvek.

Mindinkább közismertté válik, hogy az atomenergia teljes életciklusra vetített fajlagos szén-dioxid-kibocsátása egy kategóriába esik a nap- és a szélenergia-hasznosításáéval, területhasználata pedig jóval kedvezőbb azokénál.

Napjainkra a mértékadó nemzetközi szervezetek nagy része tényként kezeli, hogy új nukleáris beruházások nélkül nem érhetők el a globális (és különösen az ambiciózus európai) klímavédelmi célok. Alighanem ezeknek az érveknek köszönhető, hogy az Európai Bizottság háttérintézete is a környezetvédelmileg fenntartható, vagyis a finanszírozható kategóriába sorolná hamarosan az atomenergiát a taxonómia-rendeletében, és hogy a közelmúltban a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is támogatóan nyilatkozott a technológiáról.

Új szelek fújnak atomügyben?

Maga az Európai Bizottság elnöke is úgy látja, szükség van az atom- és a gázerművekre is a fenntartható fejlődéshez.

Támogatott atomerőművek?

A szakmai érvek ellenére az Európai Unió energetikai taxonómia-rendeletének előkészítése során a legnagyobb konfliktust az atomenergia minősítése okozza. Ha a technológiát a közösség fenntarthatónak minősítené, azzal lehetővé válna az új nukleáris beruházások támogatása. Bár az új kapacitások javítanák Európa ellátásbiztonságát és klímavédelmi teljesítményét, a kedvező minősítéssel hitelüket veszítenék azok a pártok, amelyek az elmúlt években radikális atomellenes politikát folytattak, és a nukleáris kapacitások leszerelése mellett kampányoltak a klímavédelemre hivatkozva.

Fotó: Századvég

A politikai vita Európát két részre osztotta, és az elmúlt hónapokban megalakult egy öt országot (Ausztriát, Dániát, Németországot, Luxemburgot és Portugáliát) magában foglaló atomellenes, valamint egy tíz országból (Bulgária, Csehország, Horvátország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) álló atompárti szövetség. Jelenleg arra utaló jeleket látni, hogy az utóbbi csoport érvelése és érdekérvényesítése érhet végül révbe.

Borítókép: Atomerőmű vezérlőterme (Fotó: Europress/AFP)