Ennyivel emelné most az árakat Márki-Zay rezsipolitikája

Márki-Zay Péter megszüntetné a rezsicsökkentést és a lakossági tarifákat a piaci árakhoz igazítaná. Az intézkedés 64 ezer forint többletköltséget okozott volna novemberben egy átlagos magyar háztartásnak. Az árnövekedés hatására több mint egymillió magyar ember válna energiaszegénnyé – olvasható a Századvég elemzésében.

Rezsicsökkentés - Olcsóbb lesz a PB-gáz júliustól Fotó: Rosta Tibor Forrás: MTI

Magyarországon 2013-ban az Orbán-kormány rezsicsökkentési programot indított, ami megvédi a lakossági fogyasztókat a piaci árváltozásoktól. Ezért a családok jelenleg nem szembesülnek az európai energiaválság és az egyre növekvő árak következményeivel. Ezzel szemben Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje visszatérne a 2010 előtti energiapolitikához, így megszüntetné a hatósági árazást, és kiszolgáltatná a családokat az aktuális piaci áringadozásoknak. A Századvég friss felmérése rámutat: az energiahordozók tőzsdei ára tovább növekedett novemberben, így ha a lakossági tarifákat ezek alapján határozhatták volna meg a szolgáltatók, a háztartásoknak jelentős, csaknem négyszeres kiadásnövekedéssel kellett volna szembesülniük. 

Míg a jelenlegi szabályozással egy átlagos magyar háztartásnak 22 ezer forintot kell havi áram- és földgázszámláira fordítania, a piaci árszabással ez meghaladta volna a 86 ezer forintot. Az áremelkedés hatására a rezsiköltségek aránya a háztartások összes havi kiadásában jelentősen – kilenc százalékról 33 százalékra – növekedett volna, így a családok kevesebbet tudtak volna egyéb termékekre (például élelmiszerre, oktatásra, szórakozásra) vagy megtakarításra fordítani.

A Századvég arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel jelenleg az áram- és földgázköltségek aránya az összesített kiadásokból a legszegényebb háztartásokban a legmagasabb, Márki-Zay Péter rezsipolitikája ezeknek a családoknak jelentené a legnagyobb nehézséget. A legszegényebbek kiadásainak csaknem felét, a legtehetősebbeknek pedig több mint negyedét rezsiszámlák befizetésére kellett volna fordítaniuk, ha nem lenne hatályban a rezsicsökkentéshez kapcsolódó árszabályozás. Az elemzés megállapítja, hogy a drasztikus áremelkedésnek drámai hatása lenne az energiaszegénységre. Magyarországon a rezsicsökkentésnek köszönhetően azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek nem tudták kellő mértékben felfűteni az otthonukat, 15 százalékról 4,2 százalékra csökkent 2012 és 2020 között. Ezzel jelentősen megelőzzük az európai uniós átlagot, ami 8,2 százalék. 

„A Márki-Zay rezsipolitikája okozta áremelkedés 18,5 százalékra emelné a fűtési nehézségekkel küzdők arányát, ami azt jelentené, hogy az érintett háztartások száma a jelenlegi 172 ezerről 758 ezerre növekedne. A javaslat tehát több mint 1,3 millió embert sodorna energiaszegénységbe” – áll az elemzésben.

A baloldali kritikákkal szemben a lakossági szereplők energiafogyasztásának mértékét elsősorban nem a jövedelem, hanem az egy háztartásban élők száma befolyásolja. Ez a jelenlegi fogyasztási szerkezeten is jól látható: egy négyfős család átlagosan nyolcvan százalékkal fogyaszt többet egy egyfős háztartásnál. A különbség egy többgenerációs, nyolcfős család esetében pedig két és félszeres. Ebből az is következik, hogy a piaci árak bevezetése és az abból fakadó áremelkedés leginkább a nagycsaládosokat sújtaná. – Míg egy egyedül élő esetében a jelenlegi, 16 ezer forintos rezsiszámla 45 ezer forinttal, összesen 61 ezer forintra emelkedett volna, a növekmény mértéke egy négyfős család esetében meghaladta volna a nyolcvanezer, egy nyolcfős családnál pedig a 110 ezer forintot. Utóbbi esetében ez azt jelentené, hogy a rezsiköltségek aránya a teljes kiadásban 13 százalékról ötven százalékra növekedett volna, azaz egy többgenerációs nagycsalád kiadásainak felét kénytelen lett volna az energiaszámlái befizetésére fordítani – ismertette a Századvég.

Borítókép: Ha nem lenne rezsicsökkentés és árszabályozás, akkor a gázért is jóval többet kellene fizetni. (Fotó: MTI/Rosta Tibor)