Várhatóan már a jövő év elején tárgyalások kezdődnek az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a tagállamok között az európai minimálbér meghatározásáról.
Ez nem jelent közös uniós összeget, és Brüsszel a tagállamokban alkalmazott kötelező legkisebb bért sem határozná meg.
A bizottsági irányelvjavaslat mindössze olyan szempontrendszert javasol, amelynek teljesülésével feltételezhető, hogy a legrosszabbul kereső munkavállalók fizetése is elegendő lesz a megélhetésükhöz.
A jövőre bruttó kétszázezer forintra emelkedő hazai minimálbér eléri, a 260 ezres garantált bérminimum pedig jelentősen túl is teljesíti a tervezett kritériumokat.
Az Európai Bizottság többször kiemelte, nem sérülnének a tagállami hatáskörök. Brüsszel ugyanakkor figyelemmel kísérné a bérezési folyamatokat, így akár politikai céljai mentén is bírálhatná a tagállamok gyakorlatát. Erre hazánk is számíthat, mivel a torz bérstatisztikai összehasonlításokat a baloldal régóta arra használja, hogy külföldön minél lesújtóbb képet alkosson az emberek életszínvonaláról.
A baloldal régóta így tesz, azt sugallva, hogy a háborús térségekkel versenyző kivándorlási adatai ellenére Románia is jóval magasabb életszínvonalat kínál, mint Magyarország.
A magyar minimálbér valóban az unió egyik legalacsonyabbja, ugyanakkor a hazai munkavállalók legfeljebb öt százaléka dolgozik a kötelező legkisebb bérért. A néhány százezer érintett becslések szerint mintegy fele ráadásul feketén, zsebbe több pénzt kap. Magyarországon két összeget is minimálbérnek nevezünk.
A statisztikákban nem szereplő, ám a minimálbérhez képest ötször több munkavállalót érintő, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum összege ugyanakkor jelentősen meghaladja a régiós országokét, és jócskán túlteljesíti az uniós elvárásokat is. Éppen ezért a baloldal úgy tesz, mintha nem is létezne ez a fajta minimálbérünk.
Az EU tervezete nem tartalmaz pontos meghatározást vagy képletet. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet az átlagbérhez viszonyítja az elfogadható legkisebb bér szintjét. Eszerint a minimálbér akkor garantálja a megélhetést, ha a bruttó átlagbér felét vagy a bruttó mediánbér (keresetek középértéke) hatvan százalékát meghaladja az összeg. Brüsszel ugyanakkor az EU-ban régóta nem mért létminimumhoz igazítaná az összeget, illetve a vásárlóerőben kifejezett értékét venné alapul.
Magyarországon a kisebb összegű minimálbér évek óta meghaladja a létminimumot, vásárlóerőben pedig jóval kedvezőbb adatokat mutatnak az összehasonlítások is. A vásárlóerő-paritásban kifejezett adatok szerint 2021-ben például Szlovákiában jóval kevesebbet tudtak vásárolni a munkavállalók a papíron magasabb minimálbérből.
A garantált bérminimum a minimálbérrel szemben egymillió magyar munkavállalót érint közvetlenül, közvetve a dolgozók felének fizetését befolyásolja az összeg változása.
A jövőre mintegy 730 euróra, bruttó 260 ezer forintra emelkedő
bérminimum pedig mind az átlagbérhez, mind a mediánbérhez viszonyítva jóval magasabb az uniós elvárásoknál. A havi bruttó összeg a régióban a legmagasabb, az Európai Unió középmezőnyébe sorolható.
A magyar bérminimumnál a nyugat-európai országokban magasabb a minimálbér, összhangban a magasabb árszínvonallal.
Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke, a DK képviselője ezek tudatában, a torz statisztikai adatokat felhasználva évek óta azt próbálja elhitetni a magyar választókkal, hogy a magyar kormány szándékosan ellehetetleníti a bérek emelkedését, ám az EU-s minimálbér bevezetésével nyugat-európai bérszínvonal köszöntene be Magyarországon.
Mind Dobrev Klárával, mind az Európai Unióval szemben Márki-Zay Péter közös baloldali jelölt a minap arról beszélt, felesleges a minimálbér meghatározása, ami a multiknak állna érdekükben. Ez az ellentmondás is mutatja, hogy a baloldali összefogás működésképtelen, politikusai láthatóan a külföldi érdekeket szolgálják.
Borítókép: Márki-Zay Péter és Dobrev Klára a baloldal rendezvényén (Fotó: Teknős Miklós)
