Magyarországon a kisebb összegű minimálbér évek óta meghaladja a létminimumot, vásárlóerőben pedig jóval kedvezőbb adatokat mutatnak az összehasonlítások is. A vásárlóerő-paritásban kifejezett adatok szerint 2021-ben például Szlovákiában jóval kevesebbet tudtak vásárolni a munkavállalók a papíron magasabb minimálbérből.
A garantált bérminimum a minimálbérrel szemben egymillió magyar munkavállalót érint közvetlenül, közvetve a dolgozók felének fizetését befolyásolja az összeg változása.
A jövőre mintegy 730 euróra, bruttó 260 ezer forintra emelkedő
bérminimum pedig mind az átlagbérhez, mind a mediánbérhez viszonyítva jóval magasabb az uniós elvárásoknál. A havi bruttó összeg a régióban a legmagasabb, az Európai Unió középmezőnyébe sorolható.
A magyar bérminimumnál a nyugat-európai országokban magasabb a minimálbér, összhangban a magasabb árszínvonallal.
Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke, a DK képviselője ezek tudatában, a torz statisztikai adatokat felhasználva évek óta azt próbálja elhitetni a magyar választókkal, hogy a magyar kormány szándékosan ellehetetleníti a bérek emelkedését, ám az EU-s minimálbér bevezetésével nyugat-európai bérszínvonal köszöntene be Magyarországon.
Mind Dobrev Klárával, mind az Európai Unióval szemben Márki-Zay Péter közös baloldali jelölt a minap arról beszélt, felesleges a minimálbér meghatározása, ami a multiknak állna érdekükben. Ez az ellentmondás is mutatja, hogy a baloldali összefogás működésképtelen, politikusai láthatóan a külföldi érdekeket szolgálják.
Borítókép: Márki-Zay Péter és Dobrev Klára a baloldal rendezvényén (Fotó: Teknős Miklós)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!