Hulladékból értéket teremtenek

Betegségben elhullott állatokból hőenergia, szennyvízből szerves trágya, rovarfehérjéből takarmány – nem ismer lehetetlent az ATEV Zrt., amelynek jelentős történelmi hagyományai vannak. Az állati melléktermékek feldolgozásával foglalkozó társaság olyannyira komolyan veszi a körforgásos gazdasági modellt, hogy az általuk feldolgozott alapanyagnak a fél százalékát sem éri el a keletkezett hulladék mennyisége. A jövőben azonban még ebből az arányból is lefaragnának néhány tizedet.

ATEV Vezérigazgató Kovács Lajos 20211210 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

Az állati fehérjefeldolgozás kifejezetten energiaigényes tevékenység, az alapanyagot nagy nyomáson, 130 fokon sterilizálják, így biztosítható a végtermék feddhetetlen minősége. 

Bár a jelenlegi helyzet a társaság jövő évi eredményét minden bizonnyal rontani fogja, számos beruházást indítottak annak érdekében, hogy csökkenjen a vállalat energiaigénye. – Kevesebb gőzzel dolgozunk, a különböző hulladék-hőtermelő egységeket visszatereljük a termelési láncba. Emellett igyekszünk a megújuló energiaforrásokra támaszkodni, ezért az idén megkezdtük a több mint ötszáz kilowatt teljesítményű napelemes hálózat telepítését, valamint jövőre egy saját biogázerőmű építésébe fogunk – vázolta a terveket az ATEV Zrt. vezetője. Mindez része annak a körforgásos gazdasági modellnek, ami mellett a társaság elkötelezte magát. A társaság évente 250 ezer tonna alapanyagot dolgoz fel, a keletkezett hulladék mennyisége azonban a fél százalékot sem éri el.

– Az állam is lehet jó és felelősségteljes gazda, egy közösségi tulajdonú társaság is lehet szakmailag a kiválóságok között és pénzügyi eredményességben az elit klub tagja – hívta fel a figyelmet Kovács Lajos. A néhány évvel korábban még komoly pénzügyi nehézségekkel küzdő társaság 2020-ban már tőkearányos pénzügyi eredményesség tekintetében a legjobb kétszázban szerepelt a magyar vállalkozások rangsorában.

Új irányok a feldolgozásban

Az állati melléktermékek feldolgozásában is új irányokat keres a vállalat. Két fő terméket állítanak elő az ATEV gyárai: zsírokat és fehérje liszteket. A késztermékek a gazdasági élet számos területén hasznosítják, a liszt termékeket a takarmányipar, a talajerő-gazdálkodás, a zsírokat a takarmányipar mellett a vegyipar, illetve a biodízel üzletág használja fel. A vágóhidakról felvásárolt melléktermékekből többnyire kedvtelésből tartott házikedvencek számára készül alapanyag, amelyet az úgynevezett petfood ipar hasznosít. Emellett a társaság összesen nyolc telephelyen komposztál az országban, ahol éves szinten több mint százezer tonna komposztot állítanak elő különböző biológiailag lebomló szerves hulladékból. Ez a szántóföldekre kerül szervestápanyag-utánpótlásra.

A természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás ma már a társaság természetes alapértékei közé tartozik. – A tavaly megkezdett levegőtisztítási projekt során gyáraink felét már szagmentesítettük, és 2023-ra gyáraink száz százalékban megoldjuk ezt a régóta húzódó problémát – emelte ki a vezérigazgató. Az éves szinten felhasznált csaknem kétszázezer köbméter vízből keletkezett szennyvíz száz százalékát megtisztítják, azonban ennek egyelőre csak a 25 százaléka kerül vissza helyi élővizekbe. A következő évek feladata, hogy a felhasznált víz mennyiségét csökkentsék, amit pedig felhasználnak, ott a víz a tisztítás után minél nagyobb százalékban maradjon helyben, és az élővízi kibocsátás mellett szürke vízként kerüljön vissza a termelési körforgásba.

– Olyan megoldásokon dolgozunk, amelyeknek köszönhetően javíthatjuk ezt az arányt, a szennyvízben található értékes vegyületeket pedig fel tudjuk használni. Ezeket főleg a szerves trágyázás területén, illetve tisztítószerként lehet hasznosítani. Ezek a programok jövőre indulnak el 

– avatta be lapunkat a társaság terveibe a vezérigazgató.

Több lábon áll a vállalat

A feldolgozás mellett új, energiahatékony technológiák bevezetésével és fehérjegyártással is kísérleteznek. Tavaly kezdődtek a rovarfehérjével foglalkozó kutatások az ATEV-nél. – Bár ez a tevékenység itthon még gyerekcipőben jár, azt látjuk, hogy az átlagos állati fehérjéhez képest legalább kétszeres fehérjetartalom, a tisztaság, az összetétel és az egyszerű nevelés miatt a rovarok reményteli takarmányforrásnak számíthatnak a jövőben – emelte ki a szakember.

A termékgyártás mellett a szolgáltatói oldalát is erősítenék az 1949-ben alapított vállalatnak. Míg a rendszerváltást követően számos kisebb vágóhíddal álltak kapcsolatban, ma egyre inkább koncentrálódik a húsipar, a nagyobb vállalatoknál pedig gyakrabban jelenik meg az igény a saját fehérjefeldolgozó kapacitás kiépítésére. – Az egyszerű feldolgozásból szépen lassan át kell térnünk a piaci szereplőkkel történő együttműködésre és technológiaexportra. Éppen ezért új üzleti modellt szeretnénk a piacra vinni. Önálló feldolgozási egység üzembe helyezését, üzemeltetést és karbantartást kínálunk a húsipar nagypiaci szereplőinek – mondta el Kovács Lajos.

Borítókép: Kovács Lajos (Fotó: Bach Máté)