Nemcsak a baromfitartókat hozta nehéz helyzetbe a madárinfluenza megjelenése. Az állati tetemek megsemmisítésével, illetve az állati melléktermékek feldolgozásával foglalkozó társaságot is komoly kihívás elé állította a fertőző betegség terjedése. – Állandó kapacitással dolgozunk, amely rendkívüli terheléssel néz szembe, amikor különböző járványok miatt nagyobb mennyiségű állati tetem szakszerű ártalmatlanításáról kell gondoskodnunk. Ilyenkor három műszakban, hétvégén is dolgoznak a kollégáink – mondta el lapunknak Kovács Lajos, az ATEV Zrt. vezérigazgatója.
A szakember szerint a madárinfluenza kitörésekor előfordult, hogy egy-egy hétvégén több mint ezer tonna baromfi elszállítását és ártalmatlanítását kellett megoldania a társaságnak.
Az idén a vágóhidakról több mint 160 ezer tonna alapanyagot vásároltak meg, míg a betegségben elhullott állatok 21 ezer tonnát tettek ki. Míg a vágóhidakról nagyjából azonos mennyiséget vásárolnak fel minden évben, a betegségben elhullott állatokból egyre többet kell megsemmisíteni. Kovács Lajos szerint vélhetően a klímaváltozással kapcsolatos időjárási tényezők is közrejátszhatnak a járványok gyakoribb kirobbanásában. – A nyári hőhullámokban érezhetően megnő az állatok elhullása, illetve a vírusoknak, a különböző betegségeknek a terjedése is jóval intenzívebb, mint korábban. Tíz évvel ezelőtt négy-öt évente fordult elő egy-egy nagyobb járványos megbetegedés. Az utóbbi három évben viszont minden alkalommal megjelent a madárinfluenza az országban – hívta fel a figyelmet az állami vállalat vezérigazgatója. Az állategészségügyi, járványügyi feladatok mellett azonban nem elhanyagolható tény, hogy a társaság a magyarországi takarmányipar egyik jelentős bázisa, az állati eredetű fehérjeelőállítás legnagyobb piaci szereplője.
Fejlesztésekkel a drágulás ellen
A járványok mellett az elmúlt hónapokban drasztikusan megnőtt energiaárak is nehéz helyzet elé állították a társaságot. A 2022-es tervek szerint változatlan kibocsátás mellett kétmilliárd forintos költségnövekedést okoz a dráguló energia. A gáz ára ugyanis az idén 135 százalékkal nőtt, az elektromos áramot pedig kilowattóránként 35 forint helyett 85 forintért vásárolják.
Az állati fehérjefeldolgozás kifejezetten energiaigényes tevékenység, az alapanyagot nagy nyomáson, 130 fokon sterilizálják, így biztosítható a végtermék feddhetetlen minősége.
Bár a jelenlegi helyzet a társaság jövő évi eredményét minden bizonnyal rontani fogja, számos beruházást indítottak annak érdekében, hogy csökkenjen a vállalat energiaigénye. – Kevesebb gőzzel dolgozunk, a különböző hulladék-hőtermelő egységeket visszatereljük a termelési láncba. Emellett igyekszünk a megújuló energiaforrásokra támaszkodni, ezért az idén megkezdtük a több mint ötszáz kilowatt teljesítményű napelemes hálózat telepítését, valamint jövőre egy saját biogázerőmű építésébe fogunk – vázolta a terveket az ATEV Zrt. vezetője. Mindez része annak a körforgásos gazdasági modellnek, ami mellett a társaság elkötelezte magát. A társaság évente 250 ezer tonna alapanyagot dolgoz fel, a keletkezett hulladék mennyisége azonban a fél százalékot sem éri el.
– Az állam is lehet jó és felelősségteljes gazda, egy közösségi tulajdonú társaság is lehet szakmailag a kiválóságok között és pénzügyi eredményességben az elit klub tagja – hívta fel a figyelmet Kovács Lajos. A néhány évvel korábban még komoly pénzügyi nehézségekkel küzdő társaság 2020-ban már tőkearányos pénzügyi eredményesség tekintetében a legjobb kétszázban szerepelt a magyar vállalkozások rangsorában.
Új irányok a feldolgozásban
Az állati melléktermékek feldolgozásában is új irányokat keres a vállalat. Két fő terméket állítanak elő az ATEV gyárai: zsírokat és fehérje liszteket. A késztermékek a gazdasági élet számos területén hasznosítják, a liszt termékeket a takarmányipar, a talajerő-gazdálkodás, a zsírokat a takarmányipar mellett a vegyipar, illetve a biodízel üzletág használja fel. A vágóhidakról felvásárolt melléktermékekből többnyire kedvtelésből tartott házikedvencek számára készül alapanyag, amelyet az úgynevezett petfood ipar hasznosít. Emellett a társaság összesen nyolc telephelyen komposztál az országban, ahol éves szinten több mint százezer tonna komposztot állítanak elő különböző biológiailag lebomló szerves hulladékból. Ez a szántóföldekre kerül szervestápanyag-utánpótlásra.
A természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás ma már a társaság természetes alapértékei közé tartozik. – A tavaly megkezdett levegőtisztítási projekt során gyáraink felét már szagmentesítettük, és 2023-ra gyáraink száz százalékban megoldjuk ezt a régóta húzódó problémát – emelte ki a vezérigazgató. Az éves szinten felhasznált csaknem kétszázezer köbméter vízből keletkezett szennyvíz száz százalékát megtisztítják, azonban ennek egyelőre csak a 25 százaléka kerül vissza helyi élővizekbe. A következő évek feladata, hogy a felhasznált víz mennyiségét csökkentsék, amit pedig felhasználnak, ott a víz a tisztítás után minél nagyobb százalékban maradjon helyben, és az élővízi kibocsátás mellett szürke vízként kerüljön vissza a termelési körforgásba.
– Olyan megoldásokon dolgozunk, amelyeknek köszönhetően javíthatjuk ezt az arányt, a szennyvízben található értékes vegyületeket pedig fel tudjuk használni. Ezeket főleg a szerves trágyázás területén, illetve tisztítószerként lehet hasznosítani. Ezek a programok jövőre indulnak el
– avatta be lapunkat a társaság terveibe a vezérigazgató.
Több lábon áll a vállalat
A feldolgozás mellett új, energiahatékony technológiák bevezetésével és fehérjegyártással is kísérleteznek. Tavaly kezdődtek a rovarfehérjével foglalkozó kutatások az ATEV-nél. – Bár ez a tevékenység itthon még gyerekcipőben jár, azt látjuk, hogy az átlagos állati fehérjéhez képest legalább kétszeres fehérjetartalom, a tisztaság, az összetétel és az egyszerű nevelés miatt a rovarok reményteli takarmányforrásnak számíthatnak a jövőben – emelte ki a szakember.
A termékgyártás mellett a szolgáltatói oldalát is erősítenék az 1949-ben alapított vállalatnak. Míg a rendszerváltást követően számos kisebb vágóhíddal álltak kapcsolatban, ma egyre inkább koncentrálódik a húsipar, a nagyobb vállalatoknál pedig gyakrabban jelenik meg az igény a saját fehérjefeldolgozó kapacitás kiépítésére. – Az egyszerű feldolgozásból szépen lassan át kell térnünk a piaci szereplőkkel történő együttműködésre és technológiaexportra. Éppen ezért új üzleti modellt szeretnénk a piacra vinni. Önálló feldolgozási egység üzembe helyezését, üzemeltetést és karbantartást kínálunk a húsipar nagypiaci szereplőinek – mondta el Kovács Lajos.
Borítókép: Kovács Lajos (Fotó: Bach Máté)
