Erről szól az interjú:
· Surányi György egy elkésett katasztrófaturista, aki hallotta, hogy valahol baleset történt, de mire odaért, már se roncsok, se sérültek.
· A magyar gazdaság teljesítményét már kisebb mértékben szükséges állami beruházásokon keresztül is ösztönözni.
· Nem véletlen, hogy szeptemberben felminősítést kaptunk az egyik nagy nemzetközi hitelminősítőtől, visszaigazolva a biztonságra törekvést, a kockázatok csökkentését.
· 2008-ban a Nemzetközi Valutaalap finanszírozott és segített, most nem kellett pénzügyi mentőöv, a magyar államháztartás képes volt háromezermilliárd forintot előteremteni.
· A pénzügyi tartalékokat oly módon növeli a kormány, hogy közben jut forrás a 13. havi nyugdíjra, a családi adó-visszatérítésre, a 25 év alattiak adómentességére, a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos csökkentésére és a béremelésekre is.
· A szerencsénk az, hogy a járvány előtti évtizedet adósságcsökkentésre és a növekedési tényezők megerősítésére használtuk fel, így ebben a helyzetben költségvetési átrendezéssel tudtunk keresletet generálni, bér- és beruházási támogatásokat adni.
· Az idei év egészében 6,4 százalékos, jövőre 5,9 százalékos növekedés várható, amelyet fokozatosan javuló államadósságszint és mérséklődő költségvetési hiány kísér majd.
– Mit szól Surányi György minapi éles kritikájához? A volt jegybankelnök arról beszélt, hogy szemfényvesztés és agymosás folyik, miközben hibák vannak a monetáris és a fiskális politikában is.
– A bírálat hevessége nem lep meg, a szakmai megalapozatlansága annál inkább. Surányi György nem szokott erről a kormányról jót mondani, a választások közeledtével most aktivizálta magát, sokat nyilatkozik. Az elmúlt száz év legnagyobb világjárványa okozta gazdasági visszaesésből igyekszik minden gazdaság feltápászkodni, a magyar is ezt teszi. Ha a gazdasági mutatóinkat hasonlítjuk össze más országokéval, nem is tesszük rosszul. A növekedésünk idén már hat százalék fölött lesz, a foglalkoztatásban jobban állunk, mint a járvány előtt, elkerültük a tömeges magán-, családi és vállalati csődöt, és van esély arra is, hogy újra csökkenő pályára állítsuk az államadósságot, vagyis a fiskális politika gyorsabban tud visszatérni a 2019 előtti konzervatív pályához. Surányi György egy elkésett katasztrófaturista, aki hallotta, hogy valahol baleset történt, de mire odaért, már se roncsok, se sérültek.
– Ha jól értem, úgy véli, hogy a volt jegybankelnök kritikája csupán politikai jellegű szöveg.
– Másnak nem tudom ítélni. Megszorításokat vizionál, kifogásolja az adócsökkentéseket, a 13. havi nyugdíjat, a rendvédelmi dolgozók béremelését. Olyan, mintha Márki-Zay Péter helyére jelentkezett volna be.
– Surányi György kifogásolta azt is, hogy az úgynevezett egyensúlyi mutatók, feltételek rosszabbul állnak, mint 2019-ben.
– Nem tudok a világon olyan országot, ahol jobban állnának. A 2020–2021-es gazdasági visszaesés kétszer akkora erejű volt, mint a megelőző világválság 2008–2009-ben. Minden európai uniós ország megszenvedte és még szenvedi most is ennek hatását. A kínálat nem tudott lépést tartani a 2021-ben újraéledő kereslettel, az árak kitörtek, főként az energiaszektorban, ez pedig inflációban csapódik ki. A szállítási láncok akadoznak, sorozatosak az alkatrészhiány és az alapanyagkésés miatti leállások. Ezek a partnereinket, a németeket, az olaszokat, de az ázsiai országokat és persze minket is érintenek. A szerencsénk az, hogy a járvány előtti évtizedet adósságcsökkentésre és a növekedési tényezők megerősítésére használtuk fel, így ebben a helyzetben költségvetési átrendezéssel tudtunk keresletet generálni, bér- és beruházási támogatásokat adni. 2008-ban a Nemzetközi Valutaalap finanszírozott és segített, most nem kellett pénzügyi mentőöv, a magyar államháztartás képes volt háromezermilliárd forintot előteremteni. Persze, hogy megugrott a hiány és az államadósság, ahogy ez Európában is történt. Az unió átlagos adósságállománya a GDP száz százaléka fölött van. A miénk 65 százalékról ugrott nyolcvan százalékra, és most azon dolgozunk, hogy újra csökkenő pályára kerüljön.
– Ha már egyensúly: mi indokolta az év végi 350 milliárdos zárolást és a jövő évre szóló, 755 milliárd forintos beruházási halasztást?
– A gazdaság újraindítása sikeres: a gazdaság teljesítménye az első három negyedévben 7,1 százalékkal nőtt, a beruházások 12 százalék felett bővültek, a foglalkoztatottak száma 4,7 millióra emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig javult, négy százalék alá csökkent. A magyar gazdaság teljesítményét már kisebb mértékben szükséges állami beruházásokon keresztül is ösztönözni. Ezért két lépést tettünk az elmúlt hetekben, amelynek köszönhetően gyorsabban térhetünk vissza az egyensúlyi pályához. Egyrészt lehetőséget láttunk arra, hogy egy év végi kiadási plafon meghúzásával már 2021-ben kisebb hiányt és így kisebb adósságállományt érjünk el. Ezzel jelentősen, összesen 350 milliárd forinttal növeltük Magyarország idei évi pénzügyi tartalékait. Másrészt előre is tekintünk, és a következő 2022-es év pénzügyi kereteit határoztuk meg azzal, hogy egyes állami beruházások átütemezésével 755 milliárd forint megtakarítást érünk el a jövő évi költségvetésben. Ezzel a lépéssel a GDP-arányos hiánycélt 5,9 százalékról 4,9 százalékra javítjuk.
– A szóban forgó állami beruházások elhalasztása fékezheti a következő év gazdasági növekedését?
– Nem tartunk ettől, továbbra is jóval öt százalék fölötti növekedéssel számolunk 2022-re. A beruházások alakulását ugyanis természetes módon lassítja az építőiparban és az ingatlanpiacon kialakult helyzet. A közbeszerzések lebonyolítása, a tervezői kapacitások szűkössége önmagában lassabb megvalósítást jelent, mint amilyen ütemben 2020–21-ben a beruházási döntések megszülettek, és akkor még a kivitelezési csúszásokról nem beszéltünk. Az idei és jövő évi költségvetés a GDP hét százaléka körül tartalmaz állami beruházási támogatásokat, van tehát mozgásterünk, ha szűkíteni akarunk. Emlékeztetnék arra, hogy az Európai Unió legmagasabb, 27,5 százalékos beruházási rátája a magyar gazdaságban van, akkor sem kell aggódni, ha csak a második vagy a harmadik helyen leszünk.
– Az elmúlt hetekben több döntés született a bérek, a nyugdíjak ügyében, továbbá más jóléti intézkedésekről is. A mostani változtatások érintik ezeket?
– Nem érintik. Az egyensúlyi mutatók javításával Magyarország felkészültebb lehet a világgazdasági kockázatokkal szemben, erősödik a pénzügyi stabilitása, tovább javul befektetői megítélése. A pénzügyi tartalékokat oly módon növeli a kormány, hogy közben jut forrás a 13. havi nyugdíjra, a családi adó-visszatérítésre, a 25 év alattiak adómentességére, a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos csökkentésére és a béremelésekre is.
– Az esztendő utolsó napjában járunk. Költségvetési, gazdasági szempontból miként jellemezné a lassan elmúló évet?
– Fordulatos év van mögöttünk, úgy érezhettük a költségvetés kialakításakor, mintha hullámvasúton kellene a büdzsét tervezni és működtetni. Tavasszal a vírus okozta folyamatok ellentételezésére módosítottuk az idei költségvetést, hét és fél százalékra emelve az államháztartási hiányt. Nyár elején már számolni lehetett azzal, hogy felgyorsul az infláció, de egyre optimistább növekedési kilátások is megjelentek.
– Voltak, akik a nyolcszázalékos idei növekedést sem zárták ki.
– Igen, örülök annak, hogy a Pénzügyminisztérium ekkor is visszafogott maradt, és nem módosítottunk. Sőt előre látva a várható őszi pénzpiaci viharokat, megerősítettük a tartalékokat, és augusztus végére előkészítettük az elmúlt évek legsikeresebb devizakötvény-kibocsátását. A négy és fél milliárd eurós kötvénnyel biztosítottuk a finanszírozást, és folytatni tudtuk az előtörlesztéseket, amelyek kedvezőbb kamatokkal könnyítik a következő évek államadósság-kezelését. Nem véletlen, hogy szeptemberben felminősítést kaptunk az egyik nagy nemzetközi hitelminősítőtől, visszaigazolva a biztonságra törekvést, a kockázatok csökkentését.
