Négy és fél éve gyakorlatilag eredménytelenül küzdenek Romániában az afrikai sertéspestis ellen. Az állatállomány jelentős mértékben csökkent, az asztalra kerülő disznóhús 80-85 százaléka ma már importból származik – vagy a húszezer illegális kereskedőtől.
Szakemberek szerint történelmi mélypontra került a román sertéstenyésztés. A vész több száz farmon pusztít, és csak keveseknek sikerülhet a talpon maradás. Az országos állomány 2021 közepére 3,54 millió egyedre apadt – 2006-ban még 6,8 milliót jegyeztek –, tizenöt esztendő alatt csaknem 48 százalékos volt a fogyatkozás, az utóbbi tíz évben pedig harmincszázalékos. Az afrikai sertéspestis vírusa 2017 közepén került az országba, azóta 4358 gócpontban pusztított. A két évvel ezelőtti 1728-as gócszám tavaly ugyan 1063-ra csökkent, idén novemberben viszont ismét 1567-et jegyeztek. Az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság szerint jelenleg minimum ötszáz aktív gócpont van az országban. Legalább 700 ezer állatot pusztítottak el, a hatóságok becslése szerint több mint 600 millió eurós a kár, de a hústermelők egyesülete a kétmilliárdos veszteséget sem tartja túlzásnak. Szerintük a termelők közvetlenül egymilliárdos kárt szenvedtek, ehhez adódik a külkereskedelmi mérleg hiányában megmutatkozó további egymilliárd euró.
A sertéstenyésztő telepeken kilátástalannak tűnik a helyzet, volt olyan gazdaság, ahol a hatóságok ötvenezer állatot semmisítettek meg. Egyetlen hónap alatt – augusztushoz képest szeptemberben – 86 százalékkal csökkent a levágott disznók száma, és nyolcvanszázalékos volt a visszaesés a tavalyi kilencedik hónappal való összehasonlításban is.
Ezek után igazi bravúr jó áron élő sertést találni karácsonyra. A kereslet nyomán viszont egyre több az illegális kereskedő, akik ellenőrizetlen vagy fertőzött tenyészetekből származó állatokat értékesítenek. Mintegy 20 ezer viszonteladó próbál „feketén” sertést árusítani, és ezzel hatalmas mértékben hozzájárul a vírus terjedéséhez. A sertéspestises állat húsa ugyan nem veszélyes az emberre, a nem hőkezelt termékek révén azonban nagy távolságra elhurcolható a kórokozó. Így jöhetnek létre új gócok mind a házisertés-, mind pedig a vaddisznóállományban, mivel a fertőzött hús rendkívül ellenálló, lefagyasztva évekig, sózott, szárított húskészítményekben 140 napig, talajban kétszáz napig is fertőzőképes marad.
Az illegális kereskedelem visszaszorítása érdekében nagyszabású akciót indított a szakhatóság. A leghatékonyabb leleplezési módszernek az bizonyul, ha az ellenőrök inkognitóban lépnek kapcsolatba a viszonteladókkal, világhálós közösségi oldalakon, különböző hirdetési portálokon keresik meg az üzéreket.
Az igazi megoldást természetesen a megfelelő jogszabály megalkotása és alkalmazása jelentené. A piaci szereplők és az illetékes szervek már régóta szorgalmazzák egy „sertéstörvény” kidolgozását az illegális kereskedelem megfékezésére.
Az előző kormány májusban közvitára bocsátotta a jogszabálytervezetet, több módosítási javaslat is érkezett, ám az őszi kormányválság, no meg a tervezett változtatások sok érdeket sértő jellege egyelőre késlelteti a törvény elfogadását. Az eredeti változatban korlátozták volna a háztájiban nevelhető sertések számát, ám ez ellen élénken tiltakoztak a gazdák, így a passzus azóta kikerült a tervezetből. A pillanatnyi állás szerint ha valaki előzetes állatorvosi engedéllyel a saját udvarában vág disznót, a húst meg kizárólag a családjával fogyasztja el, azt nem tekintik kockázatnak. A képviselőház napirendjén lévő tervezet szigorítaná az állattartás feltételeit, a higiéniai és etetési szabályokat, ám egyelőre ez is megosztja a közvéleményt. Egy dologban viszont majdnem mindenki egyetért: disznóvágás nélkül nem az igazi a karácsony.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Nagy Norbert)
