Világszerte munkahelyváltási, felmondási hullám várható a koronavírus-világjárvány enyhülésének időszakában. A folyamat várhatóan a következő hat hónapban lesz a leglátványosabb. A nemzetközi felmérések szerint a világ legfejlettebb országaiban a dolgozók negyven százaléka fontolgatja komolyabban, hogy új munkahely után néz vagy másik ágazatban kíván elhelyezkedni.
Ezzel a folyamattal már a munkáltatók átlagosan hatvan százaléka számol.
Magyarországon is megfigyelhető az önkéntes fluktuáció, noha kevésbé látványos.
A munkahelyváltást a legtöbb esetben azok a dolgozók mérlegelik, akiknek akár több hónapig jelentős jövedelemcsökkenést kellett elviselniük,
mert munkahelyüket részben vagy egészben érintették a járványkezelés miatt elrendelt lezárások, korlátozások. A váltást motiválhatja a biztonság mellett az otthoni munkavégzés iránti igény is.
Idehaza a foglalkoztatottak elsősorban az anyagi biztonságot mérlegelik. Akiknek stabil az állásuk, azok jellemzően nem gondolkoznak a munkahelyváltáson. A fizetés továbbra is sorsdöntő tényező, de a rugalmas munkavégzés iránti igény is alapvető dolgozói követelménnyé vált.
Nem jár mindig a végkielégítés
A munkaviszony megszüntetésével csak bizonyos esetekben jár a végkielégítés.
Alapfeltétele a foglalkoztatónál eltöltött legalább három év munkaviszony.
Végkielégítés csak akkor jár szabályos munkavállalói felmondáskor, ha az azonnali hatályú és jogszerű. Ilyen eset például, ha a munkavállalót atrocitás, hátrányos megkülönböztetés éri a munkahelyén, akadályozzák a munka elvégzését. Ha a munkáltató mond fel – legalább három év után –, jár a végkielégítés, ha nem a dolgozó magatartása vagy munkavégzésének minősége indokolja a lépést. Ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg, végkielégítés nem jár, ha a felek erről külön nem egyeznek meg. Nem jár a végkielégítés, ha a munkavállaló nyugdíj mellett dolgozott.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: 123RF)
