Kormányzati szektor: a harmadik negyedév hasonlóan zárt a másodikhoz

KSH: 3,9 százalékos volt a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 2021 első három negyedévében.

Magyar Nemzet
2022. 01. 04. 12:32
Budapest, 2021. június 1. A Pénzügyminisztérium épülete a fõváros V. kerületében, a József nádor téren. Alpár Ignác tervei szerint épült a huszadik század elején, 1909-ben. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Jászai Csaba
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tavalyi harmadik negyedévben a kormányzati szektor hiánya 623 milliárd forint, a bruttó hazai termék (GDP) 4,6 százaléka volt az első félévi 4,2 százalék után. Az első három negyedévben 1570 milliárd forint, a GDP 3,9 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya, ami az előző év azonos időszakához képest 79 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,7 százalékponttal alacsonyabb – tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A negyedéves egyenleg 85 milliárd forinttal romlott, GDP-arányosan lényegében megegyezik az előző év azonos időszakival. A bevételek 557 milliárd forinttal, 10,7 százalékkal növekedtek – hangsúlyozta a távirati iroda összefoglalójában. Az áfabevételek 172 milliárd forinttal, 13,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, a jövedelemadó-bevételek 13,1 százalékkal, 106 milliárd forinttal nőttek. A társadalombiztosítási bevételek 12,2 százalékkal emelkedtek, ami 154 milliárd forint többletet jelent. A kiadások 642 milliárd forinttal, 11,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A munkavállalóknak kifizetett jövedelmek 6,0 százalékkal, 75 milliárd forinttal lépték túl az egy évvel korábbit, a pénzbeli társadalombiztosítási juttatások 6,6 százalékkal nőttek, ami 87 milliárd forint többletkiadást jelentett. A beruházásokra 72 milliárd forinttal, 9,4 százalékkal jutott nagyobb összeg.

A tavalyi első három negyedévben a bevételek 1349 milliárd forinttal, 8,9 százalékkal híztak, a kiadások 1270 milliárd forinttal, 7,6 százalékkal emelkedtek.

A legnagyobb összeggel, 608 milliárd forinttal, 9,7 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül az áfabevétel emelkedése 559 milliárd forint, 16,9 százalék volt. A jövedelemadó-bevételek 366 milliárd forinttal, 15,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A társadalombiztosítási hozzájárulások 251 milliárd forinttal, 6,3 százalékkal, az egyéb bevételek pedig 124 milliárd forinttal, 4,8 százalékkal nőttek.

A kiadások a január–szeptemberi időszakban 1270 milliárd forinttal, 7,6 százalékkal nőttek. A folyó termelőfelhasználás 319 milliárd forinttal, 11,6 százalékkal emelkedett. A kifizetett munkavállalói jövedelmek 241 milliárd forinttal, 6,3 százalékkal, a pénzbeni társadalmi juttatások 305 milliárd forinttal, 7,7 százalékkal gyarapodtak. A kamatkiadások 110 milliárd forinttal, 13,1 százalékkal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 17 milliárd forinttal, 0,9 százalékkal lett több. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 278 milliárd forinttal, 8,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Az KSH a kormányzati szektor adatait az államháztartás negyedéves nem pénzügyi számláiból az ESA2010-es uniós módszertant követve eredményszemléletben közli. Eszerint ezek között számolják el az államháztartási intézményeken kívül a nem piaci termelést végző állami vállalatokat és a nemzeti vagyon újraelosztásában közreműködő nonprofit intézményeket is.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.