Hatalmas árrobbanás ment végbe az elmúlt hónapokban a műtrágya piacán, amelyet a Nitrogénművek Zrt. körül kialakult botrány is megrengetett. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint a legfontosabbnak tartott műtrágyafélék ára többszörösére nőtt a múlt évben.
Decemberben az ammónium-nitrát ára három és félszeresére, a mészammonsalétromé 3,7-szeresére és a szuperfoszfáté 2,3-szorosára emelkedett az egy évvel korábbi azonos időszakhoz viszonyítva.
Az AKI adatai azt mutatják, hogy gazdák a termésbiztonság érdekében egyelőre vállalják a műtrágyaárak miatti többletkiadást. A múlt év októberében az egy hónappal korábbihoz képest 35 százalékkal nőtt az eladott műtrágya mennyisége, novemberben pedig tovább erősödött az értékesítés. Az októberi jelentős növekedéshez képest 42 százalékkal bővült az eladott mennyiség.
A drágulás azonban egyértelműen az alternatív tápanyag-utánpótlási módszerekre irányította a figyelmet. A műtrágya kiváltása nem csak gazdaságossági okok miatt lenne előnyös. A különböző kemikáliák túlzott használata a környezet és a talaj szempontjából is káros. A szakemberek szerint ugyanis
a sok műtrágya miatt a talaj egyszerűen ellustul, a mikroorganizmusok elpusztulnak, ezért csökken a talaj termőképessége is.
Fókuszban a talaj védelme A talajvédelem mellett kötelezték el magukat a mezőgazdasági miniszterek. A január végén Berlinben szervezett találkozón 68 ország – köztük Magyarország – írta alá a zárónyilatkozatot, amelyben a miniszterek hangsúlyozták: a talaj kulcsfontosságú szerepet tölt be a megfelelő tápértékű és biztonságos élelmiszerek előállításában, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és a következményeinek enyhítésében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint a tárcavezetők vállalták, hogy támogatják a talaj egészségének javítását célzó, helyi viszonyokra adaptált intézkedéseket: a fenntartható vízgazdálkodást, a természetes vízáramlás és a vízvisszatartás javítását célzó intézkedéseket a mezőgazdaságban.
A műtrágya kiváltására számos lehetőség adott, akár a baromfi-, akár a juhtrágya kiváló alternatívája lehet a tápanyag-utánpótlásnak. Sőt nemcsak a trágya, hanem számos állati melléktermék alkalmas lehet arra, hogy kiváltsa az eredményes növénytermesztéshez szükséges műtrágyát. Az ágazat műtrágyaszükséglete – bizonyos területeken – gyapjúból készült trágyával is kiváltható lenne.
Az ágazati szakemberek szerint a gyapjú ilyen irányú feldolgozásának technológiája már ismert, a feldolgozóüzemek azonban egyelőre – nemcsak hazánkból, hanem az egész régióból – hiányoznak. Hasonlóan innovatív megoldáson dolgozik az állati melléktermékek megsemmisítésével és feldolgozásával foglalkozó ATEV Zrt. is. Az állami tulajdonú társaság azon dolgozik, hogy a szennyvízben található értékes vegyületeket a szerves trágyázás területén fel tudják használni.
Az alternatív trágyázásban rejlő lehetőségeket a kormányzat is felismerte. Nagy István agrárminiszter nemrég jelentette be, hogy a tárca trágyafeldolgozó üzemek létrehozását segítő új támogatási konstrukciót készít elő.
