Jelentős többletkiadástól védi meg az árak befagyasztása a magyar családokat. Látható, hogy
az árstoppal szabályozott termékek és szolgáltatások piaci ára ma már akár 15-20 százalékkal is magasabb lehet, mint amennyit ezekért a magyar háztartásoknak most fizetniük kell.
A kormányzati lépések ármérséklő hatása ráadásul ennél is jelentősebb azoknál a háztartásoknál, ahol a kölcsönök törlesztőrészletének megugrásától véd a változó kamatozású kölcsönök kamatának rögzítését előíró kormányzati döntés.
Nem hungarikum az áremelkedés
A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés, a tavaly ősszel literenként 480 forinton rögzített üzemanyagárak, a változó kamatozású banki kölcsönökre elrendelt kamatstop és a februártól életbe lépett élelmiszerárstop már most érzékelhetően védi a családokat a kiadásaik jelentős megugrásától.
A globális áremelkedések időszaka ugyanakkor még korántsem ért véget, így a későbbiekben még jelentősebb szerepe lesz a kormány határozott lépéseinek.
Januárban világszerte, így Magyarországon is folytatódott a fogyasztói árak emelkedése. Az infláció az egy évvel korábbihoz képest az év első hónapjában 7,9 százalék volt, az árak tavaly decemberhez képest 1,4 százalékkal nőttek.
Noha az elemzők egy része a novemberi 7,4 százaléknál nem számított magasabb értékre, a januári adat nem kiugró. Ennek oka, hogy az év első hónapjában több termék fogyasztói árában szokott megjelenni az előállítási költségek jelentős emelkedése, mint az év más időszakában.
Februárban szinte biztos, hogy Magyarországon alacsonyabb lesz az infláció a januári értéknél, ezzel szemben a legtöbb európai országban folytatódik a lakosságot megterhelő áremelkedés.
Nyugat-Európában is súlyos terhet jelent a lakosságnak az energiahordozók világpiaci árának elmúlt időszakban tapasztalt, példátlanul gyors emelkedése. Az 50–150 százalékkal megemelkedő rezsiköltségeket még a jobb jövedelmi helyzetű államokban sem bírja tartósan fizetni az emberek egyre nagyobb része.
Itthon nem kell aggódni
A rögzített árú rezsikiadások, az üzemanyagok és az érintett alapvető élelmiszerek egy ember átlagos havi fogyasztásának 15,2 százalékát jelentik. Ez jelentős arány,
ezek a kiadások mindössze három hónap alatt 15-20 százalékkal emelkedtek volna árrögzítés nélkül. A későbbiekben a megtakarítás még jelentősebb lesz, mivel a piaci előrejelzések további fogyasztói áremelkedést vetítenek előre. Az árstop azonban védelmet ad.
A piaci ár és a magyar családok védelme érdekében rögzített ár között tehát tovább nő a különbség. Igaz ez az alapvető élelmiszerekre is. Ismert, a sertéscombot, a csirkemellet, a csirke far-hátat, az étolajat, a kristálycukrot, a búzafinomlisztet és a 2,8 százalékos UHT-tejet februártól májusig rögzített áron vehetjük meg, ezeket az október közepi árnál drágábban nem árulhatják a kereskedők.
Az állami árszabályozás nélkül minden termék ára jelentősen tovább nőne, még azoké is, amelyeket eddig nem érintett a drágulás.
Ilyen termék a sertéscomb, amelynek ára október és január között érdemben nem változott, a következő időszakban ugyanakkor 15–21 százalékos drágulásra számítanak a piaci szereplők.
Ahogy arról a Magyar Nemzet korábban többször beszámolt, az előállítási költségek már tavaly jelentősen megemelkedtek. Ezek a következő időszakban épülnek be az árakba. Az elkerülhetetlen áremelkedés oka, hogy az állati takarmány 25-30 százalékkal drágult egy év alatt az elszálló világpiaci gabonaárak miatt.
A globális folyamatok szintén költségnövekedést okoznak a baromfiágazatban. A csirkemell ára sok üzletben már több mint 15 százalékkal magasabb volt januárban, mint októberben. Míg tavaly ősszel 1600 forint volt egy kilogramm csirkemell, addig január végére az 1800-1900 forintos ár sem volt már ritka.
Érezhetően, mintegy 17-19 százalékkal lett drágább januárban az októberi árhoz képest a tartós tej. Míg ősszel egy literért 250-260 forintot kellett a boltban hagynunk, addig január végén már több mint háromszáz forintot kért el a legtöbb kereskedő.
Az elmúlt fél évben az élelmiszerek közül kimagasló volt az étolaj árának emelkedése. Látható, hogy a folyamat továbbra sem állt meg, mivel október és január között további 12-14 százalékos áremelkedést tapasztalhattak a fogyasztók. A kristálycukor és a liszt ára is emelkedett októbertől januárig.
Összességében mindegyik árrögzített termék átlagosan tíz, több pedig 15 százalékkal drágult három hónap leforgása alatt.
Habár az élelmiszerárak rögzítése hét terméket érint közvetlenül, a közvetett hatás sem elhanyagolható, mivel az úgynevezett helyettesítő termékek árát is visszafogja. Ezek közé tartozik egyebek mellett a sertéstarja vagy a csirkecomb, a tejtermékeknél pedig az ESL-tejek vagy a nem 2,8 százalékos tejek.
Óriási segítséget jelent a családoknak az üzemanyagok rögzített ára. A benzinért és a gázolajért literenként legfeljebb 480 forintot kérhetnek el a kutakon.
Ha a kormány nem vezetett volna be novembertől árstopot, a piaci hatások miatt ma már 520-540 forintba kerülnének az üzemanyagok, vagyis három hónap alatt mintegy tízszázalékos többletköltség hárult volna a fogyasztókra és a gazdasági szereplőkre.
Árrögzítés nélkül az emelkedő üzemanyagárak többszörösen érintették volna a családokat, mivel a háztartások közvetlen kiadásának emelkedése mellett további árfelhajtó hatást jelentett volna a szállítási költségek növekedése, vagyis más termékek drágulását is növelte volna a piaci ár változása.
Infláció: túl vagyunk a csúcson
Az infláció várhatóan alacsonyabb lesz februárban, mint januárban, mivel a kormányzati intézkedések hatása érdemben fékezheti az áremelkedést. A Magyar Nemzet információi szerint a legvalószínűbb, hogy a három árrögzítő intézkedés összesen két-három százalékponttal fékezheti az inflációt, de további mérséklést okoz a kamatrögzítés is, ám ennek pontos hatása nem megbecsülhető.
A rezsiárak európai összehasonlítása önmagáért beszél: hosszú ideje, már az árak robbanásszerű emelkedése előtt is hazánkban volt a legalacsonyabb az Európai Unió országai közül a villamos energia és a földgáz lakossági ára.
Az adatok szerint uniós átlagban az energiaárak emelkedése 1-1,5 százalékponttal járult hozzá az inflációhoz, vagyis rezsicsökkentés nélkül ennyivel lenne magasabb a magyar inflációs adat is. A rezsiköltségek súlya a fogyasztói kosárban 5,1 százalék.
Ennél is meghatározóbb az üzemanyagár, ami az átlagos fogyasztói kiadások hat százalékát adja. A piaci ár változása miatt állami árszabályozás nélkül legalább fél százalékponttal magasabb lenne az infláció.
A családi kassza legfontosabb kiadása az élelmiszer, amely átlagára januárban 10,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az árstoppal érintett hét termék, valamint ezek helyettesítő termékei a fogyasztói kosár 4,1 százalékát teszik ki. A piaci árak már január végére 18-22 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly októberben, a folyamatnak nem látszik egyelőre a vége.
A várakozások szerint az élelmiszerek februártól rögzített ára további 0,7-0,9 százalékponttal mérsékelheti az inflációt.
A február előtt meghozott árfékező kormányzati lépések nélkül Magyarországon akár a tíz százalékot is elérhette volna az infláció januárban. A világpiaci folyamatok alapján egyelőre nem lehet pontosan előrejelezni, hogy mikorra áll helyre a kereslet és a kínálat egyensúlya, amely az árak konszolidációjának első lépését jelentené.
Ezért a kormány a már bevezetett intézkedéseket szükség esetén meghosszabbítja, és ha kell, egyéb lépéseket is tesz az infláció leszorítására és a családok védelme érdekében. Fontos, hogy a bérek jelentősen nőnek az idén, így a magasabb infláció mellett is jelentős reálkereset-növekedéssel számolhat a legtöbb munkavállaló.
Borítókép: A piaci ár a rögzített árnál már legalább tíz százalékkal magasabb lenne (Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)
