Jelentős drágulástól védi az árstop a magyar családokat

Piaci árakon már átlagosan 15-20 százalékkal többet kellene fizetnünk a kormány által bevezetett árstop alá eső termékekre és szolgáltatásokra. A világszerte tapasztalt áremelkedések még nem értek véget, a piaci hatások a következő időszakban tovább növelik az inflációt a legtöbb országban. Magyarországon a februári infláció alacsonyabb lesz, mint a januári, mivel már érvényesül az élelmiszerárstop hatása. A rögzített ár egy átlagos felnőtt havi kiadásának mintegy 15 százalékát érinti.

20210306 Budapest Nem voltak pánikvásárlások a lezárások előtti hétvégén CBA áruház, élelmiszerbolt illusztráció a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatti boltbezárások témájú cikkhez. Fotó: Havran Zoltán HZ Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

ezek a kiadások mindössze három hónap alatt 15-20 százalékkal emelkedtek volna árrögzítés nélkül. A későbbiekben a megtakarítás még jelentősebb lesz, mivel a piaci előrejelzések további fogyasztói áremelkedést vetítenek előre. Az árstop azonban védelmet ad.

A piaci ár és a magyar családok védelme érdekében rögzített ár között tehát tovább nő a különbség. Igaz ez az alapvető élelmiszerekre is. Ismert, a sertéscombot, a csirkemellet, a csirke far-hátat, az étolajat, a kristálycukrot, a búzafinomlisztet és a 2,8 százalékos UHT-tejet februártól májusig rögzített áron vehetjük meg, ezeket az október közepi árnál drágábban nem árulhatják a kereskedők. 

Az állami árszabályozás nélkül minden termék ára jelentősen tovább nőne, még azoké is, amelyeket eddig nem érintett a drágulás.

Ilyen termék a sertéscomb, amelynek ára október és január között érdemben nem változott, a következő időszakban ugyanakkor 15–21 százalékos drágulásra számítanak a piaci szereplők. 

Ahogy arról a Magyar Nemzet korábban többször beszámolt, az előállítási költségek már tavaly jelentősen megemelkedtek. Ezek a következő időszakban épülnek be az árakba. Az elkerülhetetlen áremelkedés oka, hogy az állati takarmány 25-30 százalékkal drágult egy év alatt az elszálló világpiaci gabonaárak miatt.

A globális folyamatok szintén költségnövekedést okoznak a baromfiágazatban. A csirkemell ára sok üzletben már több mint 15 százalékkal magasabb volt januárban, mint októberben. Míg tavaly ősszel 1600 forint volt egy kilogramm csirkemell, addig január végére az 1800-1900 forintos ár sem volt már ritka. 

Érezhetően, mintegy 17-19 százalékkal lett drágább januárban az októberi árhoz képest a tartós tej. Míg ősszel egy literért 250-260 forintot kellett a boltban hagynunk, addig január végén már több mint háromszáz forintot kért el a legtöbb kereskedő.

Az elmúlt fél évben az élelmiszerek közül kimagasló volt az étolaj árának emelkedése. Látható, hogy a folyamat továbbra sem állt meg, mivel október és január között további 12-14 százalékos áremelkedést tapasztalhattak a fogyasztók. A kristálycukor és a liszt ára is emelkedett októbertől januárig. 

Összességében mindegyik árrögzített termék átlagosan tíz, több pedig 15 százalékkal drágult három hónap leforgása alatt.

Habár az élelmiszerárak rögzítése hét terméket érint közvetlenül, a közvetett hatás sem elhanyagolható, mivel az úgynevezett helyettesítő termékek árát is visszafogja. Ezek közé tartozik egyebek mellett a sertéstarja vagy a csirkecomb, a tejtermékeknél pedig az ESL-tejek vagy a nem 2,8 százalékos tejek.

Az árstop bevezetése nélkül ma már az 560 forintos üzemanyagár sem lenne ritka  Fotó: Petőfi Népe/Bús Csaba

Óriási segítséget jelent a családoknak az üzemanyagok rögzített ára. A benzinért és a gázolajért literenként legfeljebb 480 forintot kérhetnek el a kutakon. 

Ha a kormány nem vezetett volna be novembertől árstopot, a piaci hatások miatt ma már 520-540 forintba kerülnének az üzemanyagok, vagyis három hónap alatt mintegy tízszázalékos többletköltség hárult volna a fogyasztókra és a gazdasági szereplőkre.

Árrögzítés nélkül az emelkedő üzemanyagárak többszörösen érintették volna a családokat, mivel a háztartások közvetlen kiadásának emelkedése mellett további árfelhajtó hatást jelentett volna a szállítási költségek növekedése, vagyis más termékek drágulását is növelte volna a piaci ár változása.

Infláció: túl vagyunk a csúcson

Az infláció várhatóan alacsonyabb lesz februárban, mint januárban, mivel a kormányzati intézkedések hatása érdemben fékezheti az áremelkedést. A Magyar Nemzet információi szerint a legvalószínűbb, hogy a három árrögzítő intézkedés összesen két-három százalékponttal fékezheti az inflációt, de további mérséklést okoz a kamatrögzítés is, ám ennek pontos hatása nem megbecsülhető.

A rezsiárak európai összehasonlítása önmagáért beszél: hosszú ideje, már az árak robbanásszerű emelkedése előtt is hazánkban volt a legalacsonyabb az Európai Unió országai közül a villamos energia és a földgáz lakossági ára. 

Az adatok szerint uniós átlagban az energiaárak emelkedése 1-1,5 százalékponttal járult hozzá az inflációhoz, vagyis rezsicsökkentés nélkül ennyivel lenne magasabb a magyar inflációs adat is. A rezsiköltségek súlya a fogyasztói kosárban 5,1 százalék.

Ennél is meghatározóbb az üzemanyagár, ami az átlagos fogyasztói kiadások hat százalékát adja. A piaci ár változása miatt állami árszabályozás nélkül legalább fél százalékponttal magasabb lenne az infláció. 

A családi kassza legfontosabb kiadása az élelmiszer, amely átlagára januárban 10,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az árstoppal érintett hét termék, valamint ezek helyettesítő termékei a fogyasztói kosár 4,1 százalékát teszik ki. A piaci árak már január végére 18-22 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly októberben, a folyamatnak nem látszik egyelőre a vége. 

A várakozások szerint az élelmiszerek februártól rögzített ára további 0,7-0,9 százalékponttal mérsékelheti az inflációt.

A február előtt meghozott árfékező kormányzati lépések nélkül Magyarországon akár a tíz százalékot is elérhette volna az infláció januárban. A világpiaci folyamatok alapján egyelőre nem lehet pontosan előrejelezni, hogy mikorra áll helyre a kereslet és a kínálat egyensúlya, amely az árak konszolidációjának első lépését jelentené. 

Ezért a kormány a már bevezetett intézkedéseket szükség esetén meghosszabbítja, és ha kell, egyéb lépéseket is tesz az infláció leszorítására és a családok védelme érdekében. Fontos, hogy a bérek jelentősen nőnek az idén, így a magasabb infláció mellett is jelentős reálkereset-növekedéssel számolhat a legtöbb munkavállaló.

Borítókép: A piaci ár a rögzített árnál már legalább tíz százalékkal magasabb lenne (Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)