A pénzügyi tudatosságra nevelést nem lehet elég korán kezdeni

Nem mindegy, hogy félpénzzel a vásárban megveszünk egy egész baromfiudvart, vagy egy tehénnel indulunk el szerencsét próbálni, és végül egy tűvel térünk haza. Már a mesék is azt tanítják, fontoljuk meg alaposan a pénzügyein­ket, tervezzünk és számoljunk, és persze kockáztathatunk is, de tegyük mindezt tudatosan. A múlt héten megtartott nyolcadik Pénz7 pénzügyi és vállalkozói témahéten, a pandémia után először ismét személyesen találkozhattak a rendezvény résztvevői.

Fotó: PENZUGYMINISZTERIUM

Tudatos gyermekből és fiatalból jó eséllyel válik tudatos felnőtt fogyasztó, sőt még az is előfordul, hogy a „csibe tanítja a tyúkot”, és az iskolai órákon szerzett vagy az egymástól ellesett ismereteket a kisdiák adja tovább és teszi tudatossá szüleit, nagyszüleit. Nincs ez másként a pénzügyi tudatosság esetében sem, amelynek kialakítása és fejlesztése érdekében már kormányprogram is született. Ám szakmai és civil szerveződések jóval korábban zászlajukra tűzték ezt az egyre elengedhetetlenebb, szó szerint zsebbevágó ügyet, esetenként már hagyományt teremtve.

Visszaszorult a digitális oktatás

A hazai pénzügyi tudatosság fejlesztésé­ben hosszú évek óta hagyományosan jelentős szerepet betöltő Pénz7 pénzügyi és vállalkozói témahét programjai idén immár nyolcadik alkalommal – március 7. és 11. között – nyitották meg kapuikat az érdeklődő gyermekek, fiatalok, pedagógusok, szülők és pénzügyi, vállalkozói szakemberek előtt. Külön élményt adva a résztvevőknek, hogy ez alkalommal azokat a bizonyos kapukat már ismét kézzel fogható kilinccsel lehetett kitárni, személyes találkozókat megélve, szemben a tavalyi zárt, digitális kényszer szülte megoldásokkal. 2021-ben ugyanis az órák közel fele a koronavírus-járvány miatt az online térbe szorult.
– A pénzügyi ismeretek legkönnyebben az iskolarendszeren keresztül, játékos, szórakoztató formában juttathatók el a diákokhoz – jelentette ki a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára, mielőtt a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolájában pénzügyi ismeretek órát tartott a tanulóknak. Balogh László szerint a pénzügyi tudatosság erősítése elvezethet oda, hogy a takarékosság, a megfontolt és körültekintő döntéshozatal az egyes családok anyagi helyzetét is javíthatja.

A Pénz7 keretében egyébként üzletemberek, pénzügyekkel foglalkozó szakemberek, kutatók és politikusok – köztük Varga Mihály pénzügyminiszter és Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke – is tartottak órákat általános iskolákban és középiskolákban a pénzzel való bánásmódról, az okos pénzkezelés előnyei­ről és a veszélyekről. A pénzügyi tudatosságot és vállalkozói kompetenciákat fejlesztő Pénz7 programsorozatba idén több mint ezer iskola 170 ezer diák­ja 450 önkéntes közreműködésével kapcsolódott be országszerte, szemben a 2015. évi 660 oktatási intézmény 90 ezer tanulójával.

Idén a megtakarítás és a tervezés volt a téma

A rendhagyó rendezvénysorozatot évről évre széles körű kormányzati, szakmai és civil összefogással hozzák tető alá a szervezők: 2015 óta részt vesz benne az Emberi Erőforrások Minisztériu­ma mint projektgazda, a Pénzügyminisztérium, az Innovációs és ­Technológiai Minisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Pénziránytű Alapítvány és a Junior Achievement Magyarország Alapítvány (JAM). 

Az idei programsorozat rendhagyó tanóráinak pénzügyi témája a pénzügyi tervezés és megtakarítások volt, ami nem is lehetne aktuálisabb, hiszen az emberek válsághelyzetben válnak igazán tudatossá. Persze nem hátrány, ha a pénzügyi fogyasztó egyébként is mindig „észnél van”. A hét vállalkozói témája pedig az „InnoVÁL(L) – Vállalkozz okosan!” címet kapta.

A Pénz7 pénzügyi témaköreinek tartalomfejlesztője kezdettől fogva, így már nyolcadik éve, a Pénziránytű Alapítvány, a vállalkozói modul sorsát pedig a JAM alakítja. A regisztrált pedagógusok már hetekkel a programsorozat indulása előtt elérhették a tanórák segédanyagait a Pénz7 internetes oldalán, a témahétre felkészítő tananyagot pedig a Pénziránytű Alapítvány e-learning portálján, emellett megnézhettek mintaóra felvételeket és felkészítő web-konferenciákat (webináriumokat) is a Pénziránytű Alapítvány YouTube csatornáján.

A rendhagyó tanórák mellett – csakúgy, mint korábban – idén is számos kísérőprogramban részt vehettek a diá­kok, digitális megoldásokkal fűszerezve, szórakozva tanulhattak a pénzügyi tervezésről, a megtakarítások fontosságáról. 

Az idei sláger a MoneySim pénzügyi szimuláció volt, amelynek segítségével a középiskolások különböző, 15–23 éves karakterek bőrébe bújva, akár regisztráció nélkül, egyénileg is játszhattak, szembesülve pénzügyi döntéseik következményeivel. A MoneySim azonban nemcsak a témahéten, hanem később is beépíthető a tanórákba. 

A vállalkozói tananyag iránt érdeklődők pedig a JAM segítségével belekóstolhattak a kisvállalkozás indításának feladataiba, a közösségi média marketing vagy a hatékony vezetés kulisszatitkaiba.

Egyre látványosabb a fejlődés

– 2013 óta óriási változásoknak lehettünk tanúi a pénzügyi nevelés terén. Ennek eredményeként ma már az alsó tagozattól kezdve egészen az ­érettségiig valamennyi korosztály találkozhat a mindennapi pénzügyi ismeretekkel egy-egy tantárgy keretében – mutatott rá lapunk megkeresésére Hergár Eszter, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumi elnöke.

– Közös érdek a pénzügyi kultúra fejlesztése, aminek egyik kiemelkedő példája a Pénz7 programsorozat. Az MNB támogatásának ­köszönhetően a Pénziránytű Alapítvány kiadványai – akkreditált tankönyvek, érettségi felkészülést segítő munkafüzetek – ebben a tanévben 450 ezer példányban jutottak el ingyenesen a magyarországi középiskolákba.

Az elnök szerint a pénzügyi kultúra fejlesztését nem lehet elég korán kezdeni, ezért egyre több program koncentrál az iskolás korosztályokra. Rendkívül népszerűek azok a tanárképzések és workshopok, amelyeket az alapítvány is szervez a korszerű módszertani ismeretek átadására. 

A tananyagok, az oktatás és a programok célja, hogy a matematikát, történelmet és állampolgári ismereteket, környezetismeretet tanító tanárokat, osztályfőnököket segítsék hatékonyan és közérthetően beépíteni a mindennapi pénzügyeket az óráikba és a szakköreikbe.

– A digitális oktatási eszközök előtérbe kerülésével a tananyagok is formálódnak, átalakulnak. Az utóbbi években minden tananyag kiegészült olyan digitális lehetőségekkel, amelyek segítségével akár hagyományos tantermi keretek között, akár az online térben megtarthatók a rendhagyó tanórák – fűzte hozzá Hergár Eszter. A digitális oktatás vívmányait egyre több tanár használja tantermi oktatás keretében, a modern megoldásra nyitott kollégák aránya 2021-ben már megközelítette a Pénz7-en a hatvan százalékot.

Egy időben a világ számos pontján A március 7. és 11. között tartó magyarországi Pénz7 a European Money Week és a Global Money Week nemzetközi programokhoz is kapcsolódott. Magyarország 2015-ben vett részt első alkalommal az Európa-szerte közel harminc országban egy időben zajló kezdeményezésen. A program célja nemzetközi szinten is az, hogy már fiatal kortól segítse a pénzügyek iránt érdeklődő diákokat ismereteik bővítésében, és felhívja a figyelmüket a mindennapi pénzügyi tudatosságra.

Borítókép: Varga Mihály a budapesti Szent József Katolikus Gimnáziumban tartott órát az idei Pénz7-en (Forrás: Okosanapénzzel.hu)