Kettős kommunikációt folytat a baloldal. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt bemutatta a programjukat, amelyben lényegében azt ígérik, hogy minden népszerű intézkedést megtartanak, ráadásul ki is terjesztik azokat. A balliberális internetes portálok úgy fogalmaztak, hogy ígéretcunamit tartalmaznak a vállalások. Az összefogás politikusai mindezekkel párhuzamosan arról beszélnek, hogy a magyar gazdaság romokban van, nincs kormánya az országnak, összeomlott a forint és tombol a szegénység. Ez hatalmas önellentmondás.
A történelem ismétli önmagát, mert ugyanez történt 2002-ben. Akkor Medgyessy Péter volt az MSZP–SZDSZ miniszterelnök-jelöltje, aki hasonlót mondott, amit most Márki-Zay Péter. Tehát ami bevált, az megmarad, és még jobb is lesz. Ő a többi között azt ígérte, hogy megtartják a népszerű lakástámogatási rendszert.
Ez nem volt igaz, mert folyamatosan leépítették az elemeit, végül pedig megszüntették. Ekkor kezdődött a kudarcos devizahitelezés korszaka, amelynek az Orbán-kormány hitelforintosítása vetett véget.
„Magyarország adósságosztályzata a bóvli kategória felé tart; a politikai bizonytalanság közepette az S&P leminősítése csak olaj a tűzre a gazdasági válságban” – írta 2009 márciusában a Forbes amerikai üzleti magazin. A cikk kiemelte: „Magyarország – amely vállalati és lakossági vonatkozásban is nagy külföldi adósságot halmozott fel – Kelet-Európa egyik leggyengébb gazdaságának látszik. Az ország tavaly 25 milliárd dolláros hitelkerethez jutott a Nemzetközi Valutaalaptól, a Világbanktól és az Európai Uniótól, a bizalom azonban újra sérült múlt héten annak nyomán, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette lemondását.”
Ezt az időszakot követték Bajnai Gordon megszorításai. Azé az emberé, aki több pozícióban kiszolgálta a bukott Gyurcsány-kormányt. A Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Unió tartotta meg Magyarországot a működésképesség határán.
Ilyen körülmények között vette át az irányítást az Orbán-kormány 2010-ben. Mi történt az elmúlt 12 évben? Egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkára rakódó adóterhek pedig csökkentek. A lenullázott otthonteremtési támogatások rendszere soha nem látott mértékben visszaépült. Kiszabadult Magyarország az unió eljárása alól, azaz: a költségvetési hiány békeidőben nem haladta meg az unió által elvárt szintet. Az államadósság külföldi kitettsége változott, mégpedig jó irányba. Annak negyedét ma már a magyar emberek tartják kézben, 2010-ben ez az arány csupán három százalék volt. A magyar gazdasági növekedés pedig az európai unió élmezőnyébe került.
Míg Magyarországon a GDP-arányos beruházási ráta 27 százalék fölött van, addig az uniós átlag 22 százalék körüli, a visegrádi országok átlaga pedig húsz százalék alatt mozog. A foglalkoztatottak száma mintegy egymillió fővel nőtt. Ez tette lehetővé az adócsökkentést, a szociális hozzájárulást adó 27 százalékról 13 százalékra csökkent.
Az áprilisi választások előtt egy-két héttel ki lehet jelenteni, hogy az ország gazdasági állapota jó. Erőteljes a növekedés, ismét csökken az államháztartás hiánya. Mindezek után kimondható, hogy április után sem lesz szükség megszorításokra. Ehhez képest a baloldal arra készül, hogy felszámolja a rezsicsökkentést.
Ez csak az egyik elem, ahol a nemrégiben megerősödő középosztályt kivéreztetnék. A bérből és fizetésből élők fizetnének rá elsőként a kormányváltásra.
