Óriási a tétje a választásnak

– Rendkívüli, borzasztó hatása lenne a magyar gazdaságra és a lakosságra nézve, ha belesodródnánk a háborúba – mondta a Magyar Nemzetnek Szakáli István Loránd, a Századvég vezető közgazdásza. Jelezte: ha egyik napról a másikra leválnánk az orosz energiahordozókról, azonnal megugranának az árak. Ráadásul ez lenne a kisebb baj, mert egy idő után nem lenne mivel fűteni, nem lenne mit az autókba tankolni.

20220117 Budapest Rezsi illusztráció fotó: Teknős Miklós (TEK) Magyar Nemzet Fotó: Teknős Miklós

Azzal, hogy több mint félmillió menekültet befogadtunk, illetve mi is elszenvedjük a háború és a szank­ciók következményeit, természetesen így is részesei vagyunk ennek a helyzetnek, de a fegyveres konfliktusból mindenképpen ki kell maradni. Ha nem ezt tesszük, akkor a kárpátaljaiak épségét is veszélyeztetnénk. A másik pont pedig az, hogy nem lehet olyan intézkedéseket támogatni, amelyek nagyobb kárt okoznának Magyarországnak, mint az oroszoknak. Ide tartozik az energiaellátás területe. Nem engedhető meg, hogy a magyarok fizessék meg a háború árát – mondta a Magyar Nemzetnek Szakáli István Loránd, a Századvég vezető közgazdásza.

Szakáli István Loránd, a Századvég vezető közgazdásza. Fotó: Éberling András

Adódik a kérdés: mivel szembesülnének a magyarok, ha mindaz megvalósulna, amit a baloldal követel?

– Rendkívüli, borzasztó hatása lenne mindennek a magyar gazdaságra és a lakosságra nézve – hangsúlyozta a szakértő. – Egy idő után már nem csak az lenne a kérdés, hogy mennyibe kerül az energia, amelynek az ára rendkívüli mértékben megnőne. Egyes számítások szerint egy átlagos család havi rezsije ötvenezer forinttal ugrana meg egyik hónapról a másikra. Ráadásul rövid idő alatt előállna az a probléma, hogy nincs mivel fűteni, nincs mit tankolni.

Magyarország nagymértékben függ az orosz gáztól. A lakosság nyolcvan-kilencven százaléka gázzal fűt – magyarázta a közgazdász. Szakáli István Loránd jelezte: itt sem lehet eltekinteni a nemzeti érdekektől. Romániában például más a helyzet, mert ott nincsenek ennyire kiszolgáltatva a gáznak. Ott jóval kevesebben fűtenek gázzal, nem beszélve arról, hogy Románia a szükségleteinek közel a felét saját forrásból tudja fedezni.

– Lengyelország helyzete is más – folytatta –, mert az elektromos energiája több mint nyolcvan százalékát szénerőművek biztosítják. A szén jelentős részét pedig a saját termelésük fedezi. Hollandia példája is beszédes. Az ország belemenne abba, hogy Európa lemondjon az orosz kőolajról, a holland finomítók rövid idő alatt át is tudnak állni más típusú olajra. A magyar finomítók ezzel szemben rövid időn belül erre nem képesek. A holland miniszterelnök mégis azt mondta, hogy az orosz gázról azonban nem tudnak lemondani, mert arra nagy szükségük van. Hasonló a szituáció a németek és az osztrákok esetében is. 

Minden ország helyzete más, mások a lehetőségek és az adottságok is. Mindenki akkor jár el helyesen, ha egy ilyen helyzetben is a nemzeti érdekeit képviseli. Ezt kell tennie Magyarországnak is – magyarázta a közgazdász.

Mindezek után azt kérdeztük a szakértőtől, ha ez ilyen egyértelmű, akkor a magyar baloldal miért szabadítaná rá az országra a háború és a szank­ciók súlyos következményeit?

– Nekik a patriotizmus nem az elsődleges szempont, sokkal inkább a nemzetközi érdekeket képviselik, ahogy sokszor tették azt a történelem folyamán. Mindig is az internacionalizmus volt a fontos a magyar baloldalnak. A rendszerváltást követően is ezt az utat járták, ami szoros összefüggésben áll a mai, globalistának nevezett szemlélettel. A patrióta érdekek feladása az ország kiszolgáltatottságát erősítette fel gazdasági és pénzügyi területen is – emelte ki Szakáli István Lóránd.

A közgazdász végezetül azt hangsúlyozta: 

Most nagyon nagy a tétje az áprilisi választásnak!

– A háborús helyzetben mindennek többszörös jelentősége és súlyosabb következménye van. Fontos, hogy olyan kormánya legyen az országnak, amely megfelelő és kiszámítható stratégiával cselekszik, világosan és egyértelműen kommunikál, van gyakorlata a válságok eredményes kezelésében és stabil, döntésképes politikai erőt tud felmutatni. 

A baloldal nem ilyen, az előbb felsoroltak nem jellemzi a baloldali összefogás pártjait, ráadásul egymással is marakodnak, miközben a miniszterelnök-jelöltjük egy napon belül többször is képes saját magának ellentmondani – tette hozzá Szakáli István Loránd.

Borítókép: Egy átlagos család havi rezsije ötvenezer forinttal emelkedne, ha leválnánk az orosz energiahordozókról (Fotó: Teknős Miklós)