Megnőtt a magyarok fogyasztása az elmúlt tizenkét év során úgy a kiskereskedelemben, ahogy a különböző, életmóddal összefüggő szolgáltatások területén,
az átlagot tekintve 2022-ben az ország messze áll a baloldal szerinti megélhetési válságtól.
– A lakosság fogyasztási célú kiadásai, ezen belül a jelentős arányt képviselő
bolti vásárlások 2010 után álltak növekedési pályára, majd 2013-tól nagyobb lendülettel a koronavírus-járvány felbukkanásáig mennyiségben évente öt-hat százalékkal bővültek
– elemezte a Magyar Nemzetnek az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az életszínvonallal kapcsolatos kiadások alakulását.
Vámos György úgy folytatta: a pandémia miatt tavalyelőtt világszerte, így hazánkban is fékeződtek a fogyasztási célú kiadások. Tavaly viszont már újra erőre kapott a GDP egyik erős pillérét jelentő lakossági fogyasztás, amely az egész éves, 24 és fél ezermilliárd forintos eredménnyel túllépte a 2019-es csúcsév szintjeit, miközben négy százalékkal múlta felül a 2020-as forgalmat.
– Tavaly 14 ezermilliárd körül alakult a költekezés az üzletekben, amely volumenben az idén tovább bővül, az áremelések mellett is. Ez meglátszik a húsvét előtti vásárlásokon is: biztos, hogy több termék kerül a kosarakba az idei ünnep előtt, mint az előző két évben.
A magyar családok az elmúlt évtizedben mennyiségben mérve folyamatosan növelték a vásárlásaikat, illetve az otthonuk fenntartásán kívüli szolgáltatásokra fordított kiadásokat, vagyis az átlagos életszínvonal egyértelműen javult
– közölte a főtitkár.
Mint részletezte, az évek során kiegyensúlyozottabban nőtt az élelmiszer-fogyasztás, akkor is, amikor a járvány alatt hullámzóbb volt az iparcikkek vásárlása, aminek a korábbi években viszont lendületet adtak a családtámogatások, az otthonteremtési lehetőségek vagy éppen az életmódbeli változásokat előidéző digitalizáció.
– A javuló jövedelmi viszonyok következtében a szabadidős programok súlya nőtt a családi kiadásokban, ennek megfelelően a költekezés is változott a szolgáltatásokban, így
mára a bevásárlás már nem a szórakozás célja, hanem egy eszköz lett ahhoz, hogy jobban éljünk
– fogalmazott, megjegyezve: ma is vannak különbségek az egyes társadalmi csoportok fogyasztásában, de
az átlagos irány egyértelműen a növekedés.
Vámos György kitért rá: idén a legnagyobb fékezőerők az ukrán háborús helyzet okozta nehézségek az alapanyag-beszerzésben, illetve az általános drágulás, amelynek tíz százalék körül előrevetített éves szintjét felülmúlja a reálkeresetek 14 százalékos erősödése, ez pedig a költekezésen is meglátszik.
– Az egyszeri állami juttatások, mint például a 13. havi nyugdíj, a családok szja-visszatérítése, a fiatalok adómentessége vagy a legkisebb keresetűek esetén a húszszázalékos minimálbér-emelés következtében
van esély a teljes lakossági fogyasztás további növekedésére
– állapította meg.
Mint mondta, árérzékenyebbek, válogatósabbak lettek a magyar vásárlók, akik azonban a bőséges választékon belül figyelik az árakat. – Van lehetőség többféle, alacsonyabb árkategóriájú terméket vagy szolgáltatást választani, ami a háztartások kiadásaiban részben ellensúlyozni tudja az inflációs hatást – jegyezte meg Vámos György.
Kiemelte: az élelmiszerek és az iparcikkek piacán megfigyelhető külső árnyomás ellenére
Magyarországon van olyan stabil az agrárium, illetve az alapellátási lánc, hogy továbbra is megmarad az áruellátás biztonsága.
– Azon termékeknél, amelyek erősen függnek az ukrán helyzettől, például az étolaj vagy a gabonafélék, jobban nőhetnek az árak, de
az árstop kivezetése után is elérhetők lesznek olyan termékek, amelyek tompítják a kedvezőtlen külső hatásokat
– mondta.
A családok érdekében Az élelmiszerárstop két hónapja védi a magyar embereket az energiaárak és a háború okozta áremelkedéstől, amelynek betartását már több mint másfél ezer üzletben ellenőrizte a fogyasztóvédelem. A mulasztók száma alacsony, 128 bolt kivételével a kereskedők döntő többsége eddig teljeskörűen alkalmazta a rendelkezést – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
