Közös probléma az üzemanyagárak növekedése

A bioüzemanyag-szövetség osztozik a magyar kormány ellátásbiztonsággal és a növekvő energiaárakkal kapcsolatos aggodalmain.

Gyál, 2020. január 1. Autós tankol a Mol gyáli töltõállomásán 2020. január 1-jén. A kormány döntése értelmében január 1-jétõl emelkedik a biológiai eredetû összetevõk bekeverendõ aránya az üzemanyagokban, az intézkedéssel Magyarország is csatlakozik a környezetbarát E10-es üzemanyagot használó államokhoz. A régi típusú autót használóknak célszerû ellenõrizni, hogy lehet-e kocsijukba az új üzemanyagból tankolni. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A magyar kormány 2020. január elsejével vezette be az 95-ös üzemanyag-kategóriában az E5-ös helyett a magasabb, E10-es, vagyis a tíz százalékot nem meghaladó bioüzemanyag-tartalmú üzemanyagot. Ennek értelmében a helyben előállított biokomponenst az olajfinomítóban keverik be a fosszilis olajból készülő üzemanyagokba, és így szállítják ki azt a kúthálózatokba. Mivel a bioüzemanyagok nem kőolajból, hanem megújuló eredetű alapanyagokból készülnek, a felhasznált mennyiségük csökkenti Magyarország olajimport-függőségét.

A tavalyi belföldi benzin- és gázolajfelhasználást alapul véve éves szinten mintegy félmillió tonna kőolaj behozatala vált szükségtelenné a bioüzemanyagok használata nyomán. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben megszűnne a bioüzemanyag hazai, kötelező bekeverése, úgy a hiányzó részt kőolajjal kellene pótolni, ami közvetlenül megnövelné Magyarország kőolajimport-igényét – írta a szövetség.

Jelen helyzetben az ellátásbiztonság mellett kiemelt szerepe van az áraknak – ismerte el a szövetség, emlékeztetve arra, hogy

az elmúlt hat hónapban a kőolaj árának emelkedésével párhuzamosan rendkívüli mértékben drágultak az üzemanyagok is.

(Emiatt lépett életbe Magyarországon az üzemanyagárstop.) Ugyanebben az időszakban a hazai előállítású bioetanol árszintje stabil maradt a közlemény szerint. Emellett kiemelték, hogy az etanol és a biodízel előállítása nélkül nem keletkeznének magas hozzáadott értékű, mással nem helyettesíthető társtermékek sem. Minden tonna előállított bioüzemanyag mellett egy tonna GMO-mentes állati fehérjetakarmány is keletkezik, amely jelentős takarmánypiaci pozíció és potenciál Magyarországnak; ezzel a hazai és európai uniós fehérjeimport-függőség csökken, ami kedvező helyzetbe hozza az állattartókat és a takarmányalapanyag-felhasználókat egyaránt. Ezenkívül a biofinomítók további élelmiszer-, takarmány-, vegyi, gyógyszer- és papíripari alapanyagokat, összetevőket, alacsony ÜHG-kibocsátású metanolt, glicerint, olajat, biogázt és szerves talajjavítót is előállítanak.

Minél több terméket állít elő egy ország a határain belül saját forrásból, annál függetlenebb lesz a külső tényezőktől, és ez a megállapítás különösen igaz a hazai biofinomító iparra, ahol a hazai alapanyagokból előállított termékek széles köre és mennyisége olyan erős és állandó ágazati szinergiákat hozott létre a gazdaság különböző területei és szereplői között, amelyek szorosan függenek, de egyben kölcsönösen erősítik is egymást.

Mi lehet a megoldás? A kormány részéről az elmúlt 12 évben azt tapasztalhattuk, hogy – szem előtt tartja a magyar ipar védelmét – ösztönzi a belföldi hozzáadott érték és az export növelését csakúgy, mint az önellátásra való berendezkedést. Ezzel együtt, amikor a lakosság és a vállalatok érdekei vannak a mérleg két serpenyőjében, akkor az előbbi javára dönt, hiszen egy gazdasági krízist az üzleti szféra könnyebben kezel, mint egy-egy család vagy magánember. Jelen kérdésben a bioüzemanyag-szektor nagyobb teherbírású, mint a lakosság, vagyis a gazdasági nehézségekből átvállalhat némi részt a profitja rovására.

Borítókép: Már több mint két éve tankolhatunk környezetbarátabb üzemanyagokat (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)