Uniós tőzsdei áramársapka
A második pont háttere és kivitelezhetősége valamivel bonyolultabbnak tűnik szakértőink szerint. A probléma az, hogy az utóbbi fél évben a geopolitikai és egyéb hatások nyomán megugró tőzsdei gázárak magukkal rántották az áramárakat is Európában, hiszen a villamosenergia-termelés jelentős része, mintegy harmada gázerőművekben történik. Amennyiben a földgáz ára megduplázódik – említette egyikük példaként –, az legalább 75-80 százalékkal emeli az adott erőmű által termelt villamos energia árát.
Ugyanakkor vannak ennél jóval olcsóbban termelő egységek is: az atomerőművek vagy a megújulóalapúak. A tőzsdén viszont nincs különbség, mindegyik ugyanannyiért adhatja el a termékét. A jelenlegi árkörnyezet tehát kedvez az atomerőműveknek és a megújulóknak, hiszen a termelési költségük nem emelkedett meg, viszont a szokásosnál nagyobb bevételt realizálhatnak.
Az olcsón előállított áram tehát indokolatlanul drágán kel el, vagyis a gázerőművek költségemelkedésének hatását fontos volna leválasztani az összes többi termelő áralakításáról. A környezet ráadásul piaci spekulációnak is megágyaz.
A helyzet egy uniószerte alkalmazandó nagykereskedelmi ársapka bevezetésével volna tompítható. Az intézkedés ötlete ugyan felvet néhány kérdést nyilatkozóink szerint – például ha az árlimit alacsonyabb, mint az adott gázerőmű gazdaságos működéséhez szükséges, akkor mivel kompenzálható vagy ösztönözhető a termelésre –, ám ezek tisztázását követően a tőzsdei árkorlát bevezetése már egyszerű és hatékony technikai lépés lenne.
Bioüzemanyag-szünet
A harmadik intézkedés szintén ideiglenesen élne, hiszen az üzemanyagokba kötelezően bekeverendő biológiai eredetű komponensek (biodízel és bioetanol) a fenntarthatóságot szolgálják, vagyis használatuk felfüggesztése visszalépést jelentene a környezetvédelmi törekvésekben. Ugyanakkor az időleges mellőzésük literenként húsz-harminc forinttal csökkenthetné az üzemanyagárakat, ezért mindenképpen megfontolandó a korlátozásuk.