Fékezhető lenne az energiaár-krízis

Gyors és hatékony eredményt hoznának a kormányfő által szorgalmazott, az energiaárak megfékezését célzó lépések. Igazságosabb árszabás az árampiacon, olcsóbb üzemanyag és az ösztönzőerejét már elveszített sarc kivezetése van az asztalon.

Budapest MOL kút a Prielle Kornélia utcában. Tankolás. Fotó Teknős Miklós MN Fotó: Teknős Miklós

Alacsonyabb és kezelhetőbb áram-, gáz- és üzemanyagárakra van szükség, hiszen Európa több országában szinte már elviselhetetlennek tartja a lakosság ezeket a költségeket, ráadásul az ipari szereplők megnövekedett kiadásai szintén átgyűrűznek a végfelhasználókhoz. A kedvezőbb körülmények kialakításáért Orbán Viktor miniszterelnök a közelgő európai ­uniós csúcson három javaslatot tesz majd – ahogyan erről lapunk is beszámolt a kormányfő szerdai nemzetközi sajtótájékoztatója alapján.

Ezek a szén-dioxid-kvóta rendszerének (ETS) ideig­lenes felfüggesztése, a nagykereskedelmi földgáz és villamos energia árának szétválasztása, valamint az üzemanyagokba keverendő biokomponens kötelezettségének szüneteltetése. Ezen pontok életbe léptetése a lapunknak nyilatkozó energiapiaci szakértők szerint gyors és hatékony eredményt hozna. Az alábbiakban sorra vesszük az egyes pontok hátterét.

Felesleges az árak mesterséges emelése a karbonkvótával

A karbonkvóta-rendszer ideiglenes szüneteltetése a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint viszonylag egyszerűen, egyetlen tollvonással elintézhető lenne. A rendszer eredetileg azt célozza, hogy az üvegházhatású gázokat (elsősorban szén-dioxidot) kibocsátó ipari tevékenységek költségeit megemelje, ezzel motiválva környezetbarátabb technológiák használatára az ipari szereplőket. Vagyis egy erősen szennyező létesítmény vagy erőmű karbonkvótákat vásárol, mintegy környezetszennyezési adóként.

Jelenleg az áram árának 20-25 százalékát ez a fogyasztókig átgyűrűző költség teszi ki a Világgazdaság összesítése alapján.

Magyarországon évente nagyjából nyolcszázmilliárd forint karbonköltséget hárítanak át a fogyasztókra.

Emellett a kvótabevételekre is szert lehet tenni: 2030-ig a hazai költségvetésnek ebből és az egyéb kvótaalapú forrásokból mintegy 1655 milliárd forint bevétele származik.

Mára viszont olyannyira magasak az energiaárak, hogy a kvótarendszernek semmilyen ösztönzőereje nem maradt, több vállalat és erőmű a túlélésért küzd, tehát a pluszteher kiszabása felesleges, nincs szükség az árak további, mesterséges emelésére.

Uniós tőzsdei áramársapka

A második pont háttere és kivitelezhetősége valamivel bonyolultabbnak tűnik szakértőink szerint. A probléma az, hogy az utóbbi fél évben a geopolitikai és egyéb hatások nyomán megugró tőzsdei gázárak magukkal rántották az áramárakat is Európában, hiszen a villamosenergia-termelés jelentős része, mintegy harmada gázerőművekben történik. Amennyiben a földgáz ára megduplázódik – említette egyikük példaként –, az legalább 75-80 százalékkal emeli az adott erőmű által termelt villamos energia árát.

Ugyanakkor vannak ennél jóval olcsóbban termelő egységek is: az atomerőművek vagy a megújulóalapúak. A tőzsdén viszont nincs különbség, mindegyik ugyanannyiért adhatja el a termékét. A jelenlegi árkörnyezet tehát kedvez az atomerőműveknek és a megújulóknak, hiszen a termelési költségük nem emelkedett meg, viszont a szokásosnál nagyobb bevételt realizálhatnak.

Az olcsón előállított áram tehát indokolatlanul drágán kel el, vagyis a gázerőművek költségemelkedésének hatását fontos volna leválasztani az összes többi termelő áralakításáról. A környezet ráadásul piaci spekulációnak is megágyaz.

A helyzet egy uniószerte alkalmazandó nagykereskedelmi ársapka bevezetésével volna tompítható. Az intézkedés ötlete ugyan felvet néhány kérdést nyilatkozóink szerint – például ha az árlimit alacsonyabb, mint az adott gázerőmű gazdaságos működéséhez szükséges, akkor mivel kompenzálható vagy ösztönözhető a termelésre –, ám ezek tisztázását követően a tőzsdei árkorlát bevezetése már egyszerű és hatékony technikai lépés lenne.

Bioüzemanyag-szünet

A harmadik intézkedés szintén ideig­lenesen élne, hiszen az üzemanyagokba kötelezően bekeverendő biológiai eredetű komponensek (biodízel és bioetanol) a fenntarthatóságot szolgálják, vagyis használatuk felfüggesztése visszalépést jelentene a környezetvédelmi törekvésekben. Ugyanakkor az időleges mellőzésük literenként húsz-harminc forinttal csökkenthetné az üzemanyagárakat, ezért mindenképpen megfontolandó a korlátozásuk.

Borítókép: Literenként 20-30 forinttal csökkentené az üzemanyagok árát a bioetanol és a biodízel ideiglenes mellőzése (Fotó: Teknős Miklós/Magyar Nemzet)