Nem bukott meg a keleti nyitás

Munkahelyek tízezreit hozzák létre a keleti nyitás politikájának köszönhetően a megvalósuló beruházások. A háború nem írta felül az elmúlt évek nyitását, amellyel sokat nyer az ország.

Fotó: BORSOS MATYAS

Sok mindent felülírt a háború, Orbán Viktor miniszterelnök is jelezte: jelenleg még nem lehet tudni, hogyan alakulnak a kapcsolatok a jövőben Oroszországgal. A baloldal már ott tart, hogy a fürdővízzel a gyereket is kiöntené az ablakon. Arról beszélnek, hogy kudarcot vallott a keleti nyitás politikája. Ez azonban nem igaz. Magyarország rá van utalva az oroszországi energiahordozókra, ezentúl azonban a keleti nyitás politikája nem a Moszkvával megkötött üzleti kapcsolatokra irányult. Azaz: a háború nem cáfolta meg az elmúlt évek lépéseinek helyességét.

Tény: a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 422 olyan projektet menedzselt az elmúlt években, amelynél pozitív befektetési döntés született. Ez rekordmértéket jelent, összesen 5,9 milliárd euró értékben születtek üzletek. A befektetések 65 ezer munkahely megőrzését és 14 ezer új munkahely létrehozását segítették elő.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium 96 nagyberuházást tart nyilván; ezen belül a legnagyobb és a legtöbb munkahelyet teremtő befektetés is dél-koreai cégekhez kötődik, miközben a legtöbb projektet a német társaságok jegyzik. 

Így tehát a dobogós helyeken mindenféle szempontból Dél-Korea, Németország és az Egyesült Államok helyezkedik el.

Mindezt az is mutatja, hogy a keleti és a nyugati vállalatok egy­aránt fontos befektetési célországként tekintenek Magyarországra – írta lapunk korábban. Mindennek ma és a közeli jövőben érnek be az eredményei.

Szóltunk arról is, hogy a koreai vállalatok tavaly összesen mintegy 2,8 milliárd euró értékű magyarországi beruházásról hoztak döntést, amelyek három és fél ezer új munkahelyet jelentenek a közeljövőben. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az ázsiai ország már 2019-ben is az ötödik legnagyobb tőkebefektető volt hazánkban. Sőt: a 2018–2020 közötti időszakban Magyarország a második legtöbb koreai befektetést vonzotta az Európai ­Unión belül, a kelet-közép-európai régióban pedig az első helyre került hazánk, megelőzve a második helyezett Lengyelországot és a térségben harmadik Csehországot – közölte lapunk nemrégiben.

Mindez azt mutatja, hogy az elmúlt évek során a befektetői körben jelentős hangsúlyváltás ment végbe Magyarországon.

 Azt is megírtuk, hogy míg korábban a hazánkba érkező fejlesztéseknél elsősorban az észak-atlanti régió országai – nagyrészt Németország és az Egyesült Államok – voltak meghatározók, addig az elmúlt években megfigyelhető a távol-keleti – elsősorban dél-koreai, kínai és japán – vállalatok térnyerése. A Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint amíg a 2015–2018-as években érkező beruházások ötven százaléka a Németországból és az Egyesült Államokból származott, addig a 2019–2020-as időszakban a részesedésük 19 százalékra csökkent. Ezzel szemben míg Dél-Koreából, Kínából és Japánból együtt a 2015–2017-es években a tőkebefektetések mindössze tíz százaléka érkezett, ugyanakkor ez az arány 2018-ban már 32 százalékra emelkedett, 2019–2020 átlagában pedig 55 százalékra ugrott.

A Századvég elemzői nemrégiben világossá tették, hogy alapvetően sem Ukrajna, sem Oroszország nem tartozik a legfontosabb külpiacaink közé. A válság előtti, 2019-es adatok alapján ugyanis importoldalon Oroszország a kilencedik, Ukrajna a 17. helyen állt, míg az exportban a 16., illetve a 14. helyen. 

Jelezték: negatív hatás inkább egyes részpiacokon érezhető, főleg azon vállalatok esetében, amelyeknek kiterjedt érintettsége van egyik vagy másik országban, mint például az OTP-nek vagy a Richternek. Emellett az idénymunkák idején jelentkezhetnek nehézségek a magyar gazdaságban, ha Ukrajnában sorozás kezdődik – tették hozzá.
Mindez azt jelenti, hogy a keleti nyitás politikája nem Oroszország esetében hangsúlyos, tehát a háború nem írta felül az elmúlt évek eredményeit.

Borítókép: A dél-koreai SK Innovation második európai üzemét is hazánkban létesíti (Forrás: KKM)