Mindez azt mutatja, hogy az elmúlt évek során a befektetői körben jelentős hangsúlyváltás ment végbe Magyarországon.
Azt is megírtuk, hogy míg korábban a hazánkba érkező fejlesztéseknél elsősorban az észak-atlanti régió országai – nagyrészt Németország és az Egyesült Államok – voltak meghatározók, addig az elmúlt években megfigyelhető a távol-keleti – elsősorban dél-koreai, kínai és japán – vállalatok térnyerése. A Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint amíg a 2015–2018-as években érkező beruházások ötven százaléka a Németországból és az Egyesült Államokból származott, addig a 2019–2020-as időszakban a részesedésük 19 százalékra csökkent. Ezzel szemben míg Dél-Koreából, Kínából és Japánból együtt a 2015–2017-es években a tőkebefektetések mindössze tíz százaléka érkezett, ugyanakkor ez az arány 2018-ban már 32 százalékra emelkedett, 2019–2020 átlagában pedig 55 százalékra ugrott.
A Századvég elemzői nemrégiben világossá tették, hogy alapvetően sem Ukrajna, sem Oroszország nem tartozik a legfontosabb külpiacaink közé. A válság előtti, 2019-es adatok alapján ugyanis importoldalon Oroszország a kilencedik, Ukrajna a 17. helyen állt, míg az exportban a 16., illetve a 14. helyen.
Jelezték: negatív hatás inkább egyes részpiacokon érezhető, főleg azon vállalatok esetében, amelyeknek kiterjedt érintettsége van egyik vagy másik országban, mint például az OTP-nek vagy a Richternek. Emellett az idénymunkák idején jelentkezhetnek nehézségek a magyar gazdaságban, ha Ukrajnában sorozás kezdődik – tették hozzá.
Mindez azt jelenti, hogy a keleti nyitás politikája nem Oroszország esetében hangsúlyos, tehát a háború nem írta felül az elmúlt évek eredményeit.
Borítókép: A dél-koreai SK Innovation második európai üzemét is hazánkban létesíti (Forrás: KKM)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!