Újra csökken az olajár

Ismét 100 dollár alá került a WTI típusú olaj ára, és a Brent is csak kevéssel van a kerek szám fölött. Több tényező is van, ami az árcsökkenést támogatja.

Fellegi Tamás Péter
2022. 04. 25. 20:14
Klaipéda, 2020. június 7. Az NS Captain navû, Libériában bejegyzett olajszállító tankhajó várakozik a litvániai Klaipéda kikötõjében 2020. június 6-án. A tankhajó nyersolajat szállít az egyesült államokbeli Beaumont városából Fehéroroszországba. Sajtójelentések szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök arra törekszik, hogy diverzifikálja országa energiaforrásait, miután Oroszország leállította fehéroroszországi olajszállításait. MTI/EPA/Valda Kalnina Fotó: Valda Kalnina
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az olajár számára sokáig felső limit volt a 100 dolláros szint, azonban az orosz–ukrán háború megindulása után az ár áttörte ezt a szintet, és jóval magasabbra, 135 dollárig emelkedett. Onnan visszatért a 100–115 dollár közti tartományba, most azonban újra lefelé vette az irányt, és van rá esély, hogy sikerül visszatérni a két számjegyű tartományba, ami nagy segítség lenne a világgazdaságnak.

A háború első heteiben leginkább azért szállt el az ár, mert a piac attól félt, hogy az Európába irányuló olajszállítások megakadnak, esetleg az EU úgy dönt, hogy beszünteti a vásárlást. Ebben az esetben ugyan nem nőtt volna a fogyasztás, azonban a kieső orosz olajat máshonnan kellett volna megvásárolni, ami erős árfelhajtó hatást eredményezett volna. Az orosz olajszállítások eddig nem akadtak el, és ugyan sok európai ország döntött úgy, hogy amint lehet, megszünteti az orosz olaj vásárlását, az így felszabaduló nyersanyag is megjelenik a piacon, ráadásul nyomott áron: például India vásárolt így jelentős tételt.

Mindez azonban önmagában nem lenne elég a trendszerű árcsökkenéshez. Az amerikai energiastatisztikai hivatal (EIA) szerint az egyik ok a globális kereslet csökkenése az utóbbi hetekben, ami több tényezőnek köszönhető. Egyrészt az orosz–ukrán háború mérsékli a fogyasztást (csak a két országban jelentős az autózás, sőt a légi forgalom visszaesése), másrészt a kínai Covid-lezárások hatása jelentkezik, és végül a világgazdasági növekedés visszaesése, amely az ellátási láncok még mindig meglévő zavarainak, illetve közvetett hatásai révén megint csak a háborúnak köszönhető. 

Mindezek hatására napi több mint egymillió hordóval csökken a fogyasztás, napi százmillió hordó alá kerül, és alulmúlja a 2019-es értéket.

A kínálati oldal ugyanakkor erősödik: az Egyesült Államok kitermelése április közepére napi 11,9 millió hordóra nőtt, ami háromszázezer hordós növekedés a háború előtti szinthez képest, és a folyamat várhatóan tartós lesz, mivel Joe Biden elnök szorgalmazza a kitermelés maximális növelését az árak letörése és az európai vásárlóknak való szállítások növelése érdekében. Mindemellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy az OPEC havonta napi 440 ezer hordóval növeli a kitermelést addig, amíg a 2020-ban a járvány hatására életbe léptetett kínálat-visszafogás teljesen meg nem szűnik.

Ezen tényezők hatására a teljes kínálat az év folyamán eléri vagy akár meg is haladja a 2019-est, miközben a kereslet alatta marad.

 2019-ben alapvetően kínálati volt a piac, az ár fokozatosan csökkent, így ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, és a háborús helyzet sem vesz drámai fordulatot az olajkínálat szempontjából, van rá esély, hogy tartósan 100 dollár alá kerül az ár.

Borítókép: Olajszállító hajó (Fotó: Valda Kalnina/MTI/EPA/)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.