A tárcavezető szavai nyomán a Mediaworks Hírcentruma megkereste a kamara elnökét, azt tudakolva, milyen problémákat tapasztalnak a kata körül.
– Először is rögzíteni kell, hogy a kata betöltötte azt a szerepet, amit a döntéshozók eredetileg szántak neki. Az adónem ugyanis rengeteg olyan gazdasági szereplőt vont be a közteherviselésbe, amelyek korábban távol maradtak attól
– kezdte nyilatkozatát Parragh László. Hozzátette: az érintettek, ha kedvezményes feltételekkel is, de rendszeresen részt vállalnak a közös kiadások fedezéséből. – A fő probléma ugyanakkor éppen itt jelentkezik – mondta az elnök.
Mint Parragh László kifejtette,
a kamaránál jó ideje azt tapasztalják, hogy egyes megrendelők a katát adóoptimalizálás céljából alkalmazzák, vagyis arra használják fel, hogy elkerüljék a munkaviszonnyal járó, nyilvánvalóan magasabb közterhek megfizetését.
– Többször is kaptunk olyan visszajelzést, hogy a megrendelő azt közölte a megbízottjával: vagy katás vállalkozóként adja neki a munkát, vagy mást keres a feladatra. A visszaélésszerű megoldásokat nem szabad eltűrni – vélekedett az MKIK első embere. – Már csak azért sem – folytatta –, mert ha sokan bújnak ki az adófizetés alól, idővel kialakulhat annak a veszélye, hogy a többség terheit nem tudja majd csökkenteni a kormányzat. A színlelt vállalkozói szerződések visszaszorítására tavaly év elején lépett életbe az úgynevezett hárommilliós szabály, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy a katások száma nem csökkent. Ez pedig leginkább azt jelenti, hogy e szabály önmagában nem elegendő a probléma megoldására.