„Az olajembargó mindent borítana, a villanyt, a fűtést, mindent, ami nélkül nem tudunk megélni”

Az Európai Bizottság olajembargós tervről szóló szerdai bejelentése miatt is megemelkedett az olaj világpiaci ára. Ezt megint megérzik majd az autósok Európa szinte minden országában. Magyarországon nem, idehaza ugyanis továbbra is érvényben van az árstop, tehát 480 forint egy liter gázolaj, illetve a 95-ös benzin. A Brüsszel által bevezetni kívánt orosz olajembargó révén drágább lesz az energia, ugyanis az orosz olajat csak drágább forrásokból lehet majd pótolni. Ezek nem veszik figyelembe az emberek megélhetését, pusztán politikai érdekeket szolgálnak – hangzott el az M1 Híradójában.

Sok autóst megkérdeztek pénteken az M1 riporterei a Brüsszel által tervezett orosz olajembargóról. Ahogy korábban úgy ma is többen azt mondták: nem tudnák és nem is akarnák kifizetni a hét-nyolcszáz forintos literenkénti üzemanyagárat.

„Nem örülnék neki, mert nem szeretnék drágábban tankolni” – mondta egyikük. „Az autóval nem fogok közlekedni onnantól kezdve” – válaszolta egy másik autós. „Senkinek sem lenne jó. Hát egy kicsit lehet, hogy mérgesek lennének az emberek” – felelte egy harmadik férfi.

Egy magyar nyugdíjas pedig arról beszélt, hogy ha drágul az üzemanyag, akkor nemcsak autózni nem tud majd tovább, mert minden drágább lesz.

„Ha az olajembargó bekövetkezik, akkor mindent borít. A villanyt, a fűtést, minden alapvető dolgot, ami nélkül nem tudunk megélni” – fogalmazott.

Egy bajai férfi szerint ha Brüsszel tervei megvalósulnának, akkor nem tudna tovább ingázni a munkahelyére, „Pesten dolgozom, és személykocsival járok fel hétvégente. Az havi szinten négy le-följárás, 700 forintos üzemanyaggal az egy ’beütés’ volna az embernek. Családnak meg pláne” – mondta.

Vannak, akik szerint a brüsszeli szankciók nem veszik figyelembe az emberek megélhetését, hanem pusztán politikai érdekeket szolgálnak. „Nekik az nagyon fontos, hogy szankcionálják az oroszokat és beleavatkozzanak a háború politikai oldalaiba. Azt gondolom, ennyire nem feltétlenül kellene” – fogalmazott Salamon Ákos.

A gazdák is aggódnak, ugyanis az elszabadult világpiaci árak miatt már most is sokkal többet fizetnek például a műtrágyáért, a növényvédő szerekért és a vetőmagért is, mint néhány éve. Ha ezekre még rájönne a megemelt árú üzemanyag, akkor sok helyen nem érné meg bevetni a földeket.

„A költségeink megtriplázódtak. Nagyon aggódunk, hogy mi várható, hogy mi történik, ha ez a hatósági ár megszűnik. Ez számunkra nagyon fontos és kétségbeejtő is” – mondta Szente Balázs őstermelő az M1-nek.

A malomiparban is súlyos következményei lennének az olajembargónak. A szállítási költségek az egekbe szöknének amellett, hogy a csomagolóanyagokból is hiány lenne.

„A zsákos alapanyag költségét is megnöveli, mert a zsákoknak az alapanyaga a kőolaj. Tehát ezzel mi most nagyon, egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülünk” – mondta Előházi Irén, az Egri Malom Zrt. vezérigazgatója az M1 Híradónak.

Ásványolaj-szövetség: az olajáremelés további áremelkedéseket generálhat

Az embargó révén drágább lesz az energia, ugyanis az orosz olajat csak drágább forrásokból lehet pótolni – fejtette ki a Magyar Ásványolaj-szövetség főtitkára a Híradónak. Grád Ottó elmondta: a drágább energia minden termék és szolgáltatás árán meg fog látszódni.

„Egyensúlytalanság fog kialakulni a kőolaj világpiacán, hiszen a korábbi szállítási útvonalak átíródnak, felülértékelődnek, ennek következtében további áremelkedés is lehet. Nagyon nehéz kiszámítani a következményeit, hiszen ilyen szintű olajembargóra a múltban még nem került sor” – fogalmazott Grád Ottó.

Brüsszel semmilyen hatástanulmányt sem mutatott be az olajembargó lehetséges következményeiről, erről Hortay Olivér beszélt a Kossuth rádióban. A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint érdekes, hogy a politikusok nagyon gyorsan álltak elő a javaslattal, és rövid időn belül akarják azt elfogadtatni.

„Ezek a javaslatok technikailag sem megvalósíthatók és társadalmi szempontból is megkérdőjelezhetők. Az energiaszektornak a fő célja az, hogy ellássa az emberek igényeit megfizethetően és biztonságosan. Azzal, hogy a politikusok elkezdték azt nyilatkozni, hogy ez átalakul, és mostantól kezdve a cél, hogy minél kevesebbet fogyasszanak az emberek, az rendkívül sok szakmai, társadalmi kérdést felvet”

– mondta Hortay Olivér.

Hozzátette: „Nagyon fontos, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében és képesek is legyünk arra, hogy megvédjük az eddigi eredményeinket.”

Az orosz olajembargóra vonatkozó brüsszeli terv „romba döntené az eddigi gazdasági eredményeket, és veszélyeztetné Magyarország energiaellátását, ezért azokat a magyar kormány nem támogatja” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Bács-Kiskun megyei Fajszon.

„Ez az olajembargó, amely ha hivatalba vagy életbe lép, akkor Magyarország energiaellátásának biztonságát és azon keresztül a magyar gazdaságot is romba döntené. Ezt természetesen mi nem hagyjuk, nem hagyjuk, mert nem hagyhatjuk, hogy bárki lerombolja a magyar emberek évtizedes erőfeszítéseinek az eredményeit” – fogalmazott a külgazdasági miniszter.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: mára a magyar gazdaság az EU szégyenpadjáról az unió gazdasági élvonalába került, és a kontinens egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lett.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Mohai Balázs)