Több teher jut a tőzsdei cégekre is

A napokban bejelentett új intézkedések közül az extraprofitadónak nevezett eszköz komoly hatással lehet a vezető hazai tőzsdei cégek árfolyamára. Részvényeket a befektetők a vállalati profitért vesznek, és ha az csökken, logikus, hogy a részvényár is csökken. Kérdés, hogy mennyire.

2020.11.12. OTP Bankfiók foto: Kallus György/Világgazdaság

Az új adók a két legnagyobb hazai tőzsdei cég, az OTP és a Mol adózott eredményéből igen sokat elvonnak idén és jövőre, de a Telekom is jóval többet fog befizetni az államkasszába, mint eddig. Ez érthetően átértékeli magukat a részvényeket, de hogy mennyire, az több tényező függvénye.

Ha a részvények mindig a fundamentálisan kiszámítható értékükön forognának, akkor nagyon egyszerű lenne meghatározni a mostani új adók hatását, hisz nagyjából ki lehet számolni, hogy mennyivel csökken az idei és jövő évi várható eredmény általuk. Így a részvénnyel szembeni elvárt hozam alapján lehetne árfolyamot számítani.

Ha azonban a helyzet ilyen egyszerű lenne, nem is lenne szükség tőzsdére. A tőzsde célja az, hogy mindenki eladhassa és megvásárolhassa szabadon az értékpapírokat, így a kereslet és a kínálat határozza meg az árfolyamot, ami erősen eltérhet a fundamentumok által indokolttól, legalábbis rövid és középtávon. Rövid távon a pszichológia hatása igen erős, így érdemes lehet átgondolni, hogyan gondolkodhatnak most a befektetők, köztük a meghatározóbbak, a nagy alapok.

Elképzelhető, hogy az előbb felvázolt módon számolnak, és így értékelik át a részvényeket, de előfordulhat az is, hogy nem az egyes részvényeket nézik meg, hanem az adott országot súlyozzák át portfóliójukon belül. Esetleg megnézik, hol alkalmaznak ilyen adókat, hol nem, és az előbbiek részvényeit alulsúlyozzák, utóbbiakét felül-. Olyan szereplő is lehet, aki nem zárja ki, hogy a háború elhúzódása esetén az új adók is meghosszabbodhatnak, ezért óvatosabban számol.

Mindezek hatására előfordulhat, és ilyet nem egyszer láttunk a múltban is, hogy sok intézményi befektető egyszerre dönt az eladás mellett, ilyenkor az árfolyam sem érdekli őket különösebben, csak az, hogy például a következő negyedév végéig már eladják az adott részvényeket, hogy azok a könyveikben már ne szerepeljenek.

Ekkor nagyon erős kínálat lehet egy ideig, az árfolyamok pedig igen nagyot zuhanhatnak.

Természetesen egyidejűleg a vevők is megjelennek, akik azt mondják, hogy ez egy remek lehetőség a részvények megvásárlására, és majd amikor nem lesz már se háború, se infláció, viszont jön a következő nagy fellendülés, akkor majd úgyis a magasba szöknek az árak. Az aktuális árat az határozza meg, hogy melyik tábornak sürgősebb a tranzakció lebonyolítása. A tapasztalat az, hogy a piac átmenetileg túlreagálja az adott eseményt, és meglepően mély részvényárakat is láthatunk. Ezek rendszerint jó vételi lehetőségek, de utána 

érdemes hosszabb ideig megtartani a részvényeket, amíg valóban eljön a következő fellendülés.

Borítókép: OTP fiók (Fotó: Kallus György/Világgazdaság)