A kis tehervasúti cégek lehúzhatják a rolót, de a nagyoknak is komolyan el kell gondolkodniuk a magyarországi szerepvállalásukról, ha nem változik meg rövidesen a működési környezet – mondta el kérdésünkre Kovács Imre, aki a Rail Cargo Hungaria igazgatóságának elnökeként a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület elnökségi tagja. Mint emlékezetes, a különféle globális és európai hatások miatt
az elektromos energia szabadpiaci ára egy év alatt sokszorosára nőtt.
A felhasználók, köztük például vasúti infrastruktúrát üzemeltető társaságok – így Magyarországon a GYSEV –, vagy külföldön, ahol liberalizált az energiabeszerzés, a villamos vontatással dolgozó vasúti cégek, igyekeztek hosszú távú szerződésekkel kordában tartani ezt a drágulást. Vannak azonban olyan pályahálózat-működtetők, amelyek úgy határoztak, hogy rövid távra, aktuális piaci áron vásárolják az áramot. Közéjük tartozik Magyarországon a MÁV, amely az általa kezelt vasúti hálózaton működő magánvasutaknak, árufuvarozóknak havi elszámolóáron számlázza ki a vontatási energia árát.

Kovács Imre szerint a helyzet annyira súlyos, hogy
akár össze is omolhat a teljes hazai vasúti árufuvarozás.
A vontatási villamos energiának a MÁV által az idei évre előzetesen kalkulált átlagára 92,32 forint volt kilowattóránként, ami a tavalyi tényleges átlagárat, ami 35,80 forint volt, 157,9 százalékkal haladja meg. De a valós növekedés ennél is több lett: a 2022 január–áprilisra kiszámlázott áramdíjak átlaga 132,7 forint, ami a tavalyi átlagár több mint három és félszeresének felel meg.
A MÁV által biztosított vontatási energia ára februárban a tavalyi éves átlaghoz hasonlítva 382 százalékkal emelkedett.
A vállalkozások nem tudták előre a költség ilyen mértékű növekedését, így teljes mértékben nem tudják továbbhárítani a megrendelőkre, ami azt jelenti, hogy veszteségessé válnak. A drasztikusan megnövekedett villamosenergia-kiadásokból fakadó vasúti többletköltségeket a fuvaroztatók saját versenyképességük megőrzése érdekében sok esetben már nem hajlandók kifizetni.