Veszélybe kerülhetnek az európai uniós bortermelőket érintő támogatások és borpromóciós programok. Az Európai Bizottság ugyanis egyre inkább csupán alkoholtartalmú termékként tekint a borra, míg a bor kedvező élettani hatásait és kulturális értékét figyelmen kívül hagyja – hangzott el a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által szervezett háttérbeszélgetésen. Brazsil Dávid, a HNT főtitkára elmondta: míg a nemzeti szabályozás az elmúlt években végbement egyszerűsítésnek köszönhetően egyre inkább termelőbaráttá vált, mindez nem mondható el az európai uniós borjogi szabályozásból. Brüsszel újabban egy, a borokat is érintő jelölési kötelezettség bevezetésén dolgozik, amely előírná, hogy a gyártók minden alkoholos ital csomagolásán feltüntessék a termék összetevőit és kalóriatartalmát.
– Ez teljesen új irány, az Európai Bizottság az ágazati strukturális és termelési kérdések helyett vélt vagy valós fogyasztói elvárások alapján szeretné átalakítani az alkoholtartalmú termékek jelölését – hívta fel a figyelmet a szakember. Majd megjegyezte: ha az EB a bort csak az alkoholtartalma szerint ítéli meg, az akár az ágazati promóciós és támogatási rendszer felülbírálatával járhat.
Az egyeztetések jelenleg is zajlanak, az új rendszer bevezetésének céldátuma azonban vészesen közeleg. A tervek szerint ugyanis 2024-2025-ben már az új szabályok szerint kellene jelölni az italokat. Brazsil Dávid jelezte, nem a jelölés ellen van kifogásuk a borágazat szereplőinek, hanem annak minkéntjét tartják elfogadhatatlannak. Azzal ugyanis, hogy a termékek címkéjén kell feltüntetni az összetevőkkel és a kalóriatartalommal kapcsolatos információkat, a borászatokat lehetetlen helyzetbe hozza Brüsszel.
Véleménye szerint a 21. században nem 19. századi címkézési rendszerrel kellene a fogyasztók tájékoztatását bővíteni, a digitalizációnak köszönhetően számos olyan módszer áll rendelkezésre – akár a QR kódok használatával –, amelyek lehetővé teszik a megfelelő információátadást.
A háttérbeszélgetésen szó esett arról is, hogy a Covid-járvány jelentős piaci átrendeződéshez vezetett, a háború kitörésével pedig újabb nehézségek jelentek meg az ágazatban. A 35 ezer tagért felelős HNT-nek ezen kihívások közepette kell a lehető legtöbbet megtennie az ágazat jövőjéért. A legfontosabb célok a minőségfejlesztés, a tudatos gazdálkodás erősítése, az öngondoskodás növelése, valamint a magyar borok elismertségének növelése.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Komka Péter)