A dolgozók nagy része nem is tudott a katás adózást övező problémákról

Bánki Erik, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke videónyilatkozatában tárta fel a törvény hátterét és részleteit.

– Az Országgyűlés tegnap elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adózására vonatkozó új szabályozást. Ezzel tulajdonképpen visszatértünk a kiindulási ponthoz, ahhoz a szándékhoz, amiért az adónem megszületett:

a lakosságnak szolgáltatást nyújtó vagy termékeket értékesítő egyéni vállalkozóknak legyen egy alacsony összegű, kevés adminisztrációval járó, észszerű adózási formája

– mondta videónyilatkozatában Bánki Erik.

– Ilyen szakmák például a fodrász, villanyszerelő, műkörmös, festő vagy éppen a kézműves. Az induláskor ezeknek a vállalkozásoknak az aránya a katát választó adózók közül 85 százalék volt, tehát látható, hogy a kormány jól eltalálta azt a kört, akire egy ilyen kedvező, alacsony adminisztrációs és alacsony adózási terhekkel járó formát lehet választani. Ők az új jogszabályok szerint jól fognak járni, hiszen az eddigi 12 millió forintos árbevétel szintjét 18 millió forintra emeli a jogszabály, tehát 18 millió forint éves árbevétel után továbbra is csak havi 50 ezer forint adót kell megfizetniük – magyarázta a a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

A törvénymódosításra azért volt szükség, mert sok munkaadó bújtatott foglalkozásként, bújtatott alkalmazásként használta ezt a jogszabályt, azaz ahelyett, hogy bejelentette volna a munkavállalóját és kifizette volna utánuk a szükséges köztereket, béreket terhelő adókat, járulékokat, ahelyett katás alvállalkozóként foglalkoztatta őket, miközben ténylegesen munkavállalóként dolgozott.

Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke kiemelte:

– A munkaadók arra kényszerítették a katás vállalkozókat, a valódi munkavállalóikat, hogy kihasználva a kedvező adózási lehetőséget éves szinten 250-300 milliárd forintot megtakarítsanak a munkaadóiknak. Ezzel azonban nem tettek mást, mint egy olyan adócsalást követtek el, amellyel a költségvetés számára 250-300 milliárd forintnyi kiesést okoztak. Az ott dolgozók ezenfelül elestek a munkavállalóknak járó juttatásoktól, illetve később a nyugdíjszámításnál is nagyon komoly bajba kerülhetnek. Tehát tulajdonképpen mindkét oldalon a felét fogják csak kapni annak a nyugdíjnak, ami jár nekik. Összességében egynegyedét fogják megkapni mindösszesen annak a nyugdíjnak, amire ők számítanak.

A dolgozóknak a nagy része erről nem is tud

– hangsúlyozta Bánki Erik.

– Azoknak, akik valódi munkavállalók, vagy nem férnek bele az új jogszabály hatálya alá, több lehetőségük is van: egyrészt átalányadózók lehetnek: ebben az esetben ők egy szintén nagyon kedvező, 40 százalékos költséghányad-elszámolhatósággal rendelkező adózási formában valamivel többet fognak fizetni, de még mindig egy alacsony adminisztrációs és alacsony adóteherrel bíró formát választhatnak.

Ha egy mai magyar átlagjövedelmet veszünk alapul, akkor ebben az esetben a katához képest mindösszesen 515 ezer forinttal fognak több adót fizetni éves szinten, mint amit eddig tettek. A mellékállásúak pedig még jobban is járnak, hiszen ők a katával szemben 20 ezer forinttal kevesebb adót és járulékot fognak fizetni.

A társas vállalkozások pedig a kisvállalkozói adózásban mindig átlag feletti kedvezményt nyújtó adózási lehetőséget, az átlagos vállalkozások terheinél alacsonyabb adózási formát tudnak találni.

– Mind a NAV, mind a Pénzügyminisztérium kalkulátorokkal segíti azoknak a vállalkozásoknak a munkáját, akik most döntési helyzetben vannak – zárta beszédét a politikus.

Borítókép: Bánki Erik