A koronavírus-járvány után kezdődött inflációs időszak, az akadozó nyersanyagszállítás, az energiaválság és az orosz–ukrán háború rendkívül kedvezőtlenné tette a világgazdasági környezetet. Ilyen helyzetben kell megoldani azt a nehéz feladatot, amellyel fenntartható marad a magyar gazdaság növekedése. Nem véletlenül hangsúlyozta azt Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a munkahelyek megőrzése sem lesz sétagalopp. A magyar kormány erre az évre előzetesen négy százalék körüli bővüléssel, valamint az államháztartási hiány és az államadósság további csökkenésével kalkulált. Bár a kilátások nem fényesek, a kormánynál derűlátóbb előrejelzések is születtek az elmúlt hetekben.
Így például a Fitch Ratings erre az évre a magyar hazai össztermék (GDP) 5,1 százalékos növekedésével számol, mindenekelőtt a korábbi dinamika erőteljes továbblendítő hatása és az év első felére jellemző robusztus hazai kereslet miatt.
Az április–májusi reálgazdasági mérőszámok arra utalnak, hogy a magyar gazdaság az idei második negyedévben is gyors ütemben növekedett.
Az Európai Bizottság erre az évre szintén nagyobb bővüléssel számol Magyarországon, mégpedig 5,2 százalékossal. Ez jelentős javulást mutat a prognózisban, mert korábban 3,6 százalékos növekedést vetítettek előre a brüsszeli elemzők.
Ezzel kapcsolatban nyilatkozta azt Varga Mihály, hogy a magyar adat kétszerese lehet az unió átlagának. A pénzügyminiszter jelezte: „A célok világosak, a magyar gazdaságnak a romló környezetben is meg kell állnia a helyét, a stabilitást meg kell őrizni, a munkahelyeket meg kell védeni, az ország energiaellátását biztosítani kell. Azon dolgozunk, hogy a költségvetés az államadósság és a hiány csökkentése mellett is maradéktalanul biztosítsa az ehhez szükséges forrásokat.”
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztus 17-én hozza nyilvánosságra az első becslését a magyar gazdaság második negyedéves alakulásáról. Az első negyedévben éves összevetésben 8,2 százalékos növekedést mutatott ki a hivatal.
A KSH friss összegzése rámutat, hogy az első negyedévben a világgazdasági folyamatokra a legnagyobb hatást a február végén kirobbant orosz–ukrán háború és az ezzel összefüggésben hozott politikai, gazdasági döntések gyakorolták. Mindezek tovább mélyítették a háború előtt is fennálló globális problémákat: a világgazdaságot behálózó termelési és ellátási láncok még inkább akadoztak, az energiahordozók és egyes nyersanyagok pedig a korábbinál is nagyobb ütemben drágultak, miáltal sok országban – elsősorban Európában és Amerikában – tovább gyorsult az infláció.
