A koronavírus-járvány után kezdődött inflációs időszak, az akadozó nyersanyagszállítás, az energiaválság és az orosz–ukrán háború rendkívül kedvezőtlenné tette a világgazdasági környezetet. Ilyen helyzetben kell megoldani azt a nehéz feladatot, amellyel fenntartható marad a magyar gazdaság növekedése. Nem véletlenül hangsúlyozta azt Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a munkahelyek megőrzése sem lesz sétagalopp. A magyar kormány erre az évre előzetesen négy százalék körüli bővüléssel, valamint az államháztartási hiány és az államadósság további csökkenésével kalkulált. Bár a kilátások nem fényesek, a kormánynál derűlátóbb előrejelzések is születtek az elmúlt hetekben.
Így például a Fitch Ratings erre az évre a magyar hazai össztermék (GDP) 5,1 százalékos növekedésével számol, mindenekelőtt a korábbi dinamika erőteljes továbblendítő hatása és az év első felére jellemző robusztus hazai kereslet miatt.
Az április–májusi reálgazdasági mérőszámok arra utalnak, hogy a magyar gazdaság az idei második negyedévben is gyors ütemben növekedett.
Az Európai Bizottság erre az évre szintén nagyobb bővüléssel számol Magyarországon, mégpedig 5,2 százalékossal. Ez jelentős javulást mutat a prognózisban, mert korábban 3,6 százalékos növekedést vetítettek előre a brüsszeli elemzők.
Ezzel kapcsolatban nyilatkozta azt Varga Mihály, hogy a magyar adat kétszerese lehet az unió átlagának. A pénzügyminiszter jelezte: „A célok világosak, a magyar gazdaságnak a romló környezetben is meg kell állnia a helyét, a stabilitást meg kell őrizni, a munkahelyeket meg kell védeni, az ország energiaellátását biztosítani kell. Azon dolgozunk, hogy a költségvetés az államadósság és a hiány csökkentése mellett is maradéktalanul biztosítsa az ehhez szükséges forrásokat.”
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztus 17-én hozza nyilvánosságra az első becslését a magyar gazdaság második negyedéves alakulásáról. Az első negyedévben éves összevetésben 8,2 százalékos növekedést mutatott ki a hivatal.
A KSH friss összegzése rámutat, hogy az első negyedévben a világgazdasági folyamatokra a legnagyobb hatást a február végén kirobbant orosz–ukrán háború és az ezzel összefüggésben hozott politikai, gazdasági döntések gyakorolták. Mindezek tovább mélyítették a háború előtt is fennálló globális problémákat: a világgazdaságot behálózó termelési és ellátási láncok még inkább akadoztak, az energiahordozók és egyes nyersanyagok pedig a korábbinál is nagyobb ütemben drágultak, miáltal sok országban – elsősorban Európában és Amerikában – tovább gyorsult az infláció.
Jól mutatja ezt, hogy az Európában irányadónak számító Brent típusú kőolaj havi átlagára márciusban közel tízéves csúcsra emelkedett.
A szűkebb gazdasági környezetünket jelentő Európai Unió gazdaságpolitikáját szintén a háború kitörése, az Oroszország elleni szankciók, valamint az orosz energiahordozóktól való függetlenedési törekvések határozzák meg. Ezek hatása viszont 2022 első negyedévében még kevéssé érződött. Az unió gazdasági teljesítménye 5,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az unió legnagyobb nemzetgazdaságának és egyben hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének számító Németország GDP-je az átlagosnál kisebb mértékben, 3,8 százalékkal emelkedett.
A másik három nagy súlyú nemzetgazdaság közül Spanyolországban és Olaszországban az uniós átlagnál nagyobb, Franciaországban annál kisebb mértékben nőtt a gazdasági teljesítmény.
Az első negyedév után a helyzet rosszabb lett, felerősödött a gazdasági visszaesés lehetősége. Ha nem lesz elég energiahordozó, akkor a legrosszabb forgatókönyvek válnak valóra. A miniszterelnök ezért fogalmazta meg a következő célt Tusnádfürdőn: a kormány azért dolgozik, hogy Magyarország lokális kivétel legyen a kontinentális válságban.
Borítóképek: A nemzetközi hitelminősítő ebben az évben Magyarországon 5,1 százalékos GDP-növekedéssel számol (Fotó: Europress/AFP)
