Orbán Viktor két szám ismertetésével tűpontosan világított rá arra Tusnádfürdőn, hogy miért kényszerült a kormány hozzányúlni a 2013 óta sikeresen működő rezsicsökkentés rendszeréhez.
– Háborús energiaárakkal szembesül a világ. Tavaly az az összeg, amelyet a magyar állam fizetett ki, mert a rezsicsökkentésnek a mértéke kisebb volt, mint a piaci ár, 296 milliárd forint volt. Az idén, ha a mostani árak maradnak az év végéig, akkor már 2051 milliárd forintot kell kifizetni, vagyis hétszer nagyobb összeget. Ezt nyilvánvalóan a magyar gazdaság egész egyszerűen nem bírja ki – fogalmazott a miniszterelnök.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények között kell megvédeni a rezsicsökkentést. Ezt úgy lehet elérni, hogy az átlagfogyasztásig mindenkit továbbra is az eddigi költségek terhelnek, az átlagfogyasztás felett pedig hatályba lépnek a lakossági piaci árak. Ez utóbbiak azonban így is messze elmaradnak a világpiaci áraktól.
Az előzetes számítások szerint a háztartások kevesebb mint negyedét érinti a változás. Az áramellátásban az 5,6 millió ügyfélből 4,2 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. A gázellátás esetében 3,5 millió érintettből 2,6 millió az átlagfogyasztású vagy az alattiak száma. Sőt akiknek az energiafelhasználása túllépi az átlagos mennyiséget, azok jelentős része közel van a megadott határértékhez. Azaz: némi változtatással elkerülheti a magasabb költségeket.
A rendszer fenntartását szolgálja a rezsivédelmi alap felállítása is. Ennek célja a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, így a családok anyagi biztonságának és energiaellátásának biztosítása. Erre a kormány 670 milliárd forintot fordít. A pénzt a megjelölt ágazatok cégeinek extraprofitadójából teremti elő az állam.
Érdemes felidézni, hogy mi minden vezetett az energiaárak elszállásához. Az energiaválság ugyanis már megelőzte a háborút. Ennek részben az az oka, hogy a koronavírus-járvány után ismét lendületet vett a világgazdaság növekedése, amely hirtelen nagy keresletet támasztott a piacokon. Ugyanakkor más is hozzájárult az árak emelkedéséhez.
Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője a minap emlékeztetett arra, hogy az európai energiapiac a fegyveres konfliktustól függetlenül is strukturális problémákkal küzd. Ez nagyrészt Brüsszel hibás energiapolitikájának a következménye.
– A mostani helyzet teljes körű rendezéséhez tehát elengedhetetlenül szükség lesz a korábbi uniós törekvések reformjára. Elfogadhatatlan, hogy az unió szakpolitikáját az árak mesterséges megemelésére és a közösség saját megbízható termelő kapacitásainak leépítésére alapozzuk. Ehelyett biztonságos és megfizethető ellátásra kell törekedni – ismertette. A megújuló energia felhasználása fontos szerepet tölt be a jövő időszak ellátásában, de annak meggondolatlan erőltetése tévút. Ezzel a németek is szembesülnek, ezért alakult ki vita az atomerőművek leállítása miatt. A háború ráadásul tovább rontott a helyzeten.
A szakértő jelezte, hogy a nyugati politikusoknak változtatniuk kell a kommunikációjukon is.
A háború kirobbanása óta tapasztalható áremelkedés ugyanis nagyrészt nem a konkrét eseményeknek, hanem a fenyegető nyilatkozatoknak köszönhető.
– A szankciópárti politikusok március eleje óta lebegtetik a gázembargót, és ezzel folyamatos feszültséget okoznak a piacon. Az árakat a félelem hajtja, amelyet a nyilatkozatok táplálnak. Ha felhagynának az elhibázott kommunikációval, az az árakat is lehűtené – tette hozzá.
Az Orbán-kormány minden esetben arra hívja fel figyelmet, hogy az árak csökkentéséhez elengedhetetlen a háború lezárása és a béke megteremtése. Emellett pedig az is megkerülhetetlen, hogy az Európai Unió felülvizsgálja az Oroszország elleni szankciókat.
