Orbán Viktor két szám ismertetésével tűpontosan világított rá arra Tusnádfürdőn, hogy miért kényszerült a kormány hozzányúlni a 2013 óta sikeresen működő rezsicsökkentés rendszeréhez.
– Háborús energiaárakkal szembesül a világ. Tavaly az az összeg, amelyet a magyar állam fizetett ki, mert a rezsicsökkentésnek a mértéke kisebb volt, mint a piaci ár, 296 milliárd forint volt. Az idén, ha a mostani árak maradnak az év végéig, akkor már 2051 milliárd forintot kell kifizetni, vagyis hétszer nagyobb összeget. Ezt nyilvánvalóan a magyar gazdaság egész egyszerűen nem bírja ki – fogalmazott a miniszterelnök.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények között kell megvédeni a rezsicsökkentést. Ezt úgy lehet elérni, hogy az átlagfogyasztásig mindenkit továbbra is az eddigi költségek terhelnek, az átlagfogyasztás felett pedig hatályba lépnek a lakossági piaci árak. Ez utóbbiak azonban így is messze elmaradnak a világpiaci áraktól.
Az előzetes számítások szerint a háztartások kevesebb mint negyedét érinti a változás. Az áramellátásban az 5,6 millió ügyfélből 4,2 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. A gázellátás esetében 3,5 millió érintettből 2,6 millió az átlagfogyasztású vagy az alattiak száma. Sőt akiknek az energiafelhasználása túllépi az átlagos mennyiséget, azok jelentős része közel van a megadott határértékhez. Azaz: némi változtatással elkerülheti a magasabb költségeket.
A rendszer fenntartását szolgálja a rezsivédelmi alap felállítása is. Ennek célja a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, így a családok anyagi biztonságának és energiaellátásának biztosítása. Erre a kormány 670 milliárd forintot fordít. A pénzt a megjelölt ágazatok cégeinek extraprofitadójából teremti elő az állam.
Érdemes felidézni, hogy mi minden vezetett az energiaárak elszállásához. Az energiaválság ugyanis már megelőzte a háborút. Ennek részben az az oka, hogy a koronavírus-járvány után ismét lendületet vett a világgazdaság növekedése, amely hirtelen nagy keresletet támasztott a piacokon. Ugyanakkor más is hozzájárult az árak emelkedéséhez.