Európai Uniós irányelv rendezheti a katás foglalkoztatást

A digitális szolgáltatást végrehajtó alvállalkozókra a valóságban beosztottakként tekintenek.

202000508 MN Budapest bolt bevásárlás, bank, utcai életképek koronavírus illusztráció Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

Nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió többi országában is komoly nehézséget okoz az egyéni vállalkozóval kötött szerződéses viszony mögé bújtatott munkaviszony. Ahogy hazánkban, úgy az unió legtöbb országában széles körben elterjedt az alkalmazott vállalkozóként foglalkoztatása.

Ez a munkáltatónak előnyös, mivel a szerződéses viszony megszüntetése sokkal egyszerűbb, mint a munkaviszony felmondása, emellett anyagilag is jobban megéri ez a lazább kapcsolat.

A munkavállalónak ugyanakkor ez kevésbé előnyös, mivel a legtöbb tagállamban érdemi anyagi előnyre inkább a munkáltató tesz szert, ráadásul az alkalmazottakat megillető jogokat és kötelezettségeket nem kell figyelembe vennie a foglalkoztatónak.

A vállalkozóként szerződtetett alkalmazott jogait e gyakorlat jelentősen csorbítja. A rossz gyakorlat ráadásul egyre nagyobb teret nyer a gyorsuló digitális gazdasági forradalom hatására. A közelmúltban – részben a járvány hatására – szinte egyik napról a másikra vált mindennapjaink részévé a digitális platformon, elsősorban mobilapplikáción keresztül nyújtott szolgáltatás. Az úgynevezett platformgazdaság a munkavállalók számára is újdonsággal járt, ráadásul a korábbi munkajogi szabályok nem alkalmazhatók a digitális megoldásokra.

A szabályozatlanság és a platformok gyors térnyerése miatt az általánosan elterjedt gyakorlat az alvállalkozói, megbízásos viszony. A valóságban ugyanakkor a platformok üzemeltetői alkalmazottként kezelik a tényleges szolgáltatókat, ám a munkavállalók érdekérvényesítése szinte lehetetlen, mivel a mobilappos szolgáltatók tulajdonosai és az alkalmazottak között gyakorlatilag semmilyen személyes kapcsolat sincs. A hagyományos főnök-beosztott viszonyt algoritmusok, automatikus ellenőrzési és feladatkiosztási megoldások látják el, amelyek működése egyfelől átláthatatlan, másfelől korlátozott az emberi beavatkozás lehetősége.

A munkavállalók jogait csorbító gyakorlat egy másodrendű, szürkezónában működő munkaerőpiac megjelenéséhez vezetett. A káros folyamatoknak és a szabályozatlanságnak az Európai Bizottság kötelező érvényű irányelve szabhat gátat. Ennek lényege, hogy a munkavállaló ne lehessen kiszolgáltatott az applikációk láthatatlan üzemeltetőinek.

Az Európai Unió minden országára és érintett gazdasági szereplőjére kötelező szabályozás lényege, hogy világosan meghatározná azokat a feltételeket, amelyek részbeni teljesülése esetén kötelező lenne alkalmazottként foglalkoztatni az érintett munkavállalót. Ez a gyakorlatban egyszerű és világos szempontokat jelent. Ezek közül a legalapvetőbbek közé tartozik a munkaidő, a munkavégzéssel kapcsolatos elvárások és a kontroll.

A gyakorlatban ez azt jelenti, ha egy katás vállalkozásként szerződő ételfutárnak a platform üzemeltetői meghatározzák például a munkaidő-beosztását, elvárják, hogy rendelkezésre álljon, utasítják, folyamatosan kontroll alatt tartják munkavégzését, vagy akár a platform arculatának megfelelő viseletet írnak elő, akkor gyakorlatilag alkalmazottként kezelik az érintett egyéni vállalkozót. Ebben az esetben pedig automatikusan munkaviszonnyá alakulna a szerződéses kapcsolat.

A dolgozót a vállalkozással leplezett munkaviszony gyakorlata kiszolgáltatottá teszi a munkaadónak, s megfosztja a munkaviszony adta jogoktól és előnyöktől. Az alkalmazottakat egyebek mellett megilletik olyan alapvető jogok, mint a fizetett szabadság, az egészség- és nyugdíjbiztosítás, a kollektív vagy egyéni érdekérvényesítés, a betegség vagy várandósság alatti védelem, valamint az érdekképviseleti segítségnyújtás.

A szabályozás egy másik fontos eleme, hogy a dolgozó ne legyen kiszolgáltatott az automatizációnak: a platformok működésének alapját jelentő algoritmusok átlátható működését, az emberi beavatkozás lehetőségét és az adatvédelemmel kapcsolatos visszaélések elkerülését is ösztönözné az EU-s irányelv.

Egyelőre kérdés, hogyan lehet kiterjeszteni az uniós szabályokat az Európában tevékenykedő, de nem a kontinensen bejegyzett székhelyű platformüzemeltetőkre.

Mivel a platformot üzemeltetők székhelyének változtatása nem befolyásolja érdemben a szolgáltatás fenntartását, így e kiskapu bezárása nélkülözhetetlen lenne a hatékony munkavállalói érdekérvényesítéshez a digitális forradalom közepette.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)