Európai Uniós irányelv rendezheti a katás foglalkoztatást

A digitális szolgáltatást végrehajtó alvállalkozókra a valóságban beosztottakként tekintenek.

202000508 MN Budapest bolt bevásárlás, bank, utcai életképek koronavírus illusztráció Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

A vállalkozóként szerződtetett alkalmazott jogait e gyakorlat jelentősen csorbítja. A rossz gyakorlat ráadásul egyre nagyobb teret nyer a gyorsuló digitális gazdasági forradalom hatására. A közelmúltban – részben a járvány hatására – szinte egyik napról a másikra vált mindennapjaink részévé a digitális platformon, elsősorban mobilapplikáción keresztül nyújtott szolgáltatás. Az úgynevezett platformgazdaság a munkavállalók számára is újdonsággal járt, ráadásul a korábbi munkajogi szabályok nem alkalmazhatók a digitális megoldásokra.

A szabályozatlanság és a platformok gyors térnyerése miatt az általánosan elterjedt gyakorlat az alvállalkozói, megbízásos viszony. A valóságban ugyanakkor a platformok üzemeltetői alkalmazottként kezelik a tényleges szolgáltatókat, ám a munkavállalók érdekérvényesítése szinte lehetetlen, mivel a mobilappos szolgáltatók tulajdonosai és az alkalmazottak között gyakorlatilag semmilyen személyes kapcsolat sincs. A hagyományos főnök-beosztott viszonyt algoritmusok, automatikus ellenőrzési és feladatkiosztási megoldások látják el, amelyek működése egyfelől átláthatatlan, másfelől korlátozott az emberi beavatkozás lehetősége.

A munkavállalók jogait csorbító gyakorlat egy másodrendű, szürkezónában működő munkaerőpiac megjelenéséhez vezetett. A káros folyamatoknak és a szabályozatlanságnak az Európai Bizottság kötelező érvényű irányelve szabhat gátat. Ennek lényege, hogy a munkavállaló ne lehessen kiszolgáltatott az applikációk láthatatlan üzemeltetőinek.

Az Európai Unió minden országára és érintett gazdasági szereplőjére kötelező szabályozás lényege, hogy világosan meghatározná azokat a feltételeket, amelyek részbeni teljesülése esetén kötelező lenne alkalmazottként foglalkoztatni az érintett munkavállalót. Ez a gyakorlatban egyszerű és világos szempontokat jelent. Ezek közül a legalapvetőbbek közé tartozik a munkaidő, a munkavégzéssel kapcsolatos elvárások és a kontroll.

A gyakorlatban ez azt jelenti, ha egy katás vállalkozásként szerződő ételfutárnak a platform üzemeltetői meghatározzák például a munkaidő-beosztását, elvárják, hogy rendelkezésre álljon, utasítják, folyamatosan kontroll alatt tartják munkavégzését, vagy akár a platform arculatának megfelelő viseletet írnak elő, akkor gyakorlatilag alkalmazottként kezelik az érintett egyéni vállalkozót. Ebben az esetben pedig automatikusan munkaviszonnyá alakulna a szerződéses kapcsolat.

A dolgozót a vállalkozással leplezett munkaviszony gyakorlata kiszolgáltatottá teszi a munkaadónak, s megfosztja a munkaviszony adta jogoktól és előnyöktől. Az alkalmazottakat egyebek mellett megilletik olyan alapvető jogok, mint a fizetett szabadság, az egészség- és nyugdíjbiztosítás, a kollektív vagy egyéni érdekérvényesítés, a betegség vagy várandósság alatti védelem, valamint az érdekképviseleti segítségnyújtás.

A szabályozás egy másik fontos eleme, hogy a dolgozó ne legyen kiszolgáltatott az automatizációnak: a platformok működésének alapját jelentő algoritmusok átlátható működését, az emberi beavatkozás lehetőségét és az adatvédelemmel kapcsolatos visszaélések elkerülését is ösztönözné az EU-s irányelv.

Egyelőre kérdés, hogyan lehet kiterjeszteni az uniós szabályokat az Európában tevékenykedő, de nem a kontinensen bejegyzett székhelyű platformüzemeltetőkre.

Mivel a platformot üzemeltetők székhelyének változtatása nem befolyásolja érdemben a szolgáltatás fenntartását, így e kiskapu bezárása nélkülözhetetlen lenne a hatékony munkavállalói érdekérvényesítéshez a digitális forradalom közepette.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)