Rishi Sunak, a brit kormányfői poszt egyik várományosa az adót 25 százalékos energiaprofit-adónak nevezte. Az államkincstár arra számít, hogy az első évben az extraporfitadó mintegy ötmilliárd font bevételt fog jelenteni az államkasszának.
Ennek a különadónak fontos jellemzője, hogy a vállalatok által a korábbi évek vesztesége, illetve az olyan dolgokra fordított összeg, mint például az északi-tengeri olajfúró platformok leszerelése nem használhatóak fel az általuk fizetendő adó összegének csökkentésére. Az elmúlt években ilyen módszerekkel a BP és a Shell szinte egyáltalán nem fizetett adót az Egyesült Királyságban.
Az energiaipari nyereségadóról szóló javaslat tartalmaz egy beruházási kedvezményt is, amelynek köszönhetően az energiavállalatok minden egyes font fosszilis tüzelőanyag kitermelésébe történő beruházása után 91 penny értékű adómegtakarításra lennének jogosultak az Egyesült Királyságban – írja a Mandiner.
HATALMAS NYERESÉGET KÖNYVELHETTEK EL AZ OLAJIPARI CÉGEK
A BP 14 éve nem ért el akkora negyedéves nyereséget, mint idén április és június között, amikor 6,9 milliárd fontot keresett. A Shell még magasabb, 9 milliárd fontos nyereséget könyvelhetett el a második negyedévre.
A nyereség ellenére azonban az áprilisi és júniusi bevételek nagy részét nem érinti a kormány által bevezetett extraprofitadó, mivel azt csak május 26-tól kell alkalmazni.
A Mandiner cikkéből kiderült az is, hogy mindkét vállalat nagy veszteséget számolt el az orosz olajcégekben zajló befektetésekből való kiszállás miatt.
A brit kormány elfogadta az extraprofitadót, miután korábban még elutasította azt.
Az extraprofitadót bírálók azzal érvelnek, hogy az hatással lehet az egyes nyugdíjalapok által a nyugdíjasoknak kifizetett pénzekre – mivel ezek az alapok az energiaipari cégek nyereségéből részesülnek.
A Mandiner összefoglalója teljes egészében IDE kattintva olvasható el.