Semmiféle kivéreztetés nem volt Budapesten

Egy hosszú, feleslegesen elhúzódó politikai vita végére került pont azzal, hogy kiderült, soha nem látott iparűzésiadó-bevételhez jut hozzá a főváros az idén. A kormányzati felezés miatt a budapesti vezetés azzal kampányolt, hogy az húszmilliárdos mínuszt okoz a költségvetésében. A valóságban homlokegyenest más történt, és húszmilliárdos plusz teljesül – írja a Világgazdaság.

Nem volt igaz a fővárosi kampány a kivéreztetésről

A tetemes többletipa egyúttal azt is jelenti, hogy egy bő kétéves vita végére került pont. A kormány még 2020 decemberében rendelkezett az ipa felének elengedéséről. A kifejezetten a pandémiával szembeni gazdasági védekezés elemeként hozott engedménnyel azok a kkv-k élhetnek, amelyek mérlegfőösszege legfeljebb négymilliárd forint. Ez Budapesten azt jelentette, hogy 

ezeket a cégeket az itt érvényben lévő kétszázalékos kulcs helyett csak egyszázalékos terheli. 

A lehetőség eredetileg 2021-re szólt, majd ezt múlt év végén – ugyancsak kormányrendeletben – kiterjesztették 2022-re is. Folytatás már nem lesz, jövőre megszűnik az ipa felére csökkentésének lehetősége. Ezzel egyúttal az önkormányzati szektor támogatásai is nőnek azzal, hiszen az engedmény eltörlése összességében százmilliárd forintos többletbevételt jelent  – olvasható a Világgazdaság cikkében.

 

A fővárosi vezetés a kezdetektől fogva pesszimista volt az intézkedéssel szemben, olyannyira, hogy 2021 elején tájékoztató kampányt is indítottak Védjük meg Budapestet névvel. Ebben az szerepelt, hogy a kabinet döntése nem jelent érdemi segítséget a vállalkozásoknak, ellenben az önkormányzat szempontjából súlyos veszteség.

Az ipakötelezettség felezése mintegy húszmilliárd forint kiesést jelent, és ha hozzászámítjuk, hogy a cégeknek mennyivel rosszabb üzleti évük van, mint egy évvel korábban, a vártnál nagyjából 35 milliárd forinttal kevesebb bevétel jöhet be iparűzési adóból

– fogalmaztak. Mint kiderült, a valóságban homlokegyenest ellentétes folyamat ment végbe. Ettől függetlenül az ipafelezés a legfőbb bizonyítéka volt a „kormányzati kivéreztetésnek”, illetve gerjesztője a Karácsony Gergely vezette Városháza és a kabinet közötti politikai vitának.

Nincs könnyű pénzügyi helyzetben Budapest, de ennek semmi köze az ipához

Ráadásul a vita úgy húzódott évekig, hogy tulajdonképpen már rögtön az elején kiderült, hogy alaptalan. Tény, hogy 2019-hez képest 2020-ban bő 21 milliárdos visszaesés (163,97-ról 142,45 milliárdra) következett be a pénzforgalmi bevételben, de ezt kétségkívül a pandémia eszkalálódása okozta. Nem is lehet összefüggésben az ipa felezésével, tekintve, hogy az 2021-től jelent meg. 

Akkor viszont nemhogy tovább csökkent, hanem 15,2 milliárddal nőtt az ipa. 

Ezt követi 2022-ben a fentebb leírt 33 milliárdos plusz. Ezzel együtt Budapest működésének finanszírozása súlyos gondokkal néz szembe. Az idei kamatkiadást 7,1 milliárddal tervezték alul a drasztikusan megnövekedett kamatkörnyezet miatt, a közvilágítás önmagában ötmilliárddal többe kerül. Általánosan a rezsire és az egyes intézmények élelmezésére plusz egymilliárd forintot különítenek el. Ennél jóval súlyosabb kérdés a BKV ügye, amely csak energiaoldalon 21 milliárdos kiegészítést igényelne, illetve jelen állás szerint a cég kiadásai összességében 24 milliárddal haladhatják meg a bevételeket.

Fotó: Havran Zoltán
 

A városvezetés szeptembertől spórolási csomagot vezetne be, erről augusztus végén szavaz a közgyűlés. Az előterjesztés értelmében a következő hónaptól két órával rövidítenek a díszkivilágítás időtartamát, télen éjfél helyett 22 órára, nyáron hajnali 1-ről 23 órára hozzák előrébb a díszkivilágítás végét. Azt is elrendelnék, hogy a fővárosi cégeknél és intézményeknél – amelyek nem folytatnak ellátási tevékenységet – telente legfeljebb 21 fokra lehessen felfűteni a helyiségeket, nyaranta pedig a klímát nem lehetne 25 fok alá állítani.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

(Borítókép: Havran Zoltán)