Egy hosszú, feleslegesen elhúzódó politikai vita végére került pont azzal, hogy kiderült, soha nem látott iparűzésiadó-bevételhez jut hozzá a főváros az idén. A kormányzati felezés miatt a budapesti vezetés azzal kampányolt, hogy az húszmilliárdos mínuszt okoz a költségvetésében. A valóságban homlokegyenest más történt, és húszmilliárdos plusz teljesül – írja a Világgazdaság.
Forrás: Világgazdaság2022. 08. 28. 16:17
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A fővárosi vezetés 167,5 milliárd forint bevételt tervezett 2022-re iparűzési adóból (ipa). Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes a napokban egy háttérbeszélgetésen a VG érdeklődésére elárulta, hogy ezt a számot messze meg fogja haladni a tényleges adat.
A mostani prognózis már 14 százalékos pluszról szól, ami mintegy 23,5 milliárd forint többlet.
Tehát ha beigazolódik a várakozás, soha nem látott nagyságú ipa, csaknem 191 milliárd forint folyik be a budapesti büdzsébe.
Összehasonlításképp: a 2021-es ipa 157,7 milliárd forint volt. Vagyis egy év leforgása alatt több mint 33 milliárd forint növekedés történt.
Nem volt igaz a fővárosi kampány a kivéreztetésről
A tetemes többletipa egyúttal azt is jelenti, hogy egy bő kétéves vita végére került pont. A kormány még 2020 decemberében rendelkezett az ipa felének elengedéséről. A kifejezetten a pandémiával szembeni gazdasági védekezés elemeként hozott engedménnyel azok a kkv-k élhetnek, amelyek mérlegfőösszege legfeljebb négymilliárd forint. Ez Budapesten azt jelentette, hogy
ezeket a cégeket az itt érvényben lévő kétszázalékos kulcs helyett csak egyszázalékos terheli.
A lehetőség eredetileg 2021-re szólt, majd ezt múlt év végén – ugyancsak kormányrendeletben – kiterjesztették 2022-re is. Folytatás már nem lesz, jövőre megszűnik az ipa felére csökkentésének lehetősége. Ezzel egyúttal az önkormányzati szektor támogatásai is nőnek azzal, hiszen az engedmény eltörlése összességében százmilliárd forintos többletbevételt jelent – olvasható a Világgazdaság cikkében.
A fővárosi vezetés a kezdetektől fogva pesszimista volt az intézkedéssel szemben, olyannyira, hogy 2021 elején tájékoztató kampányt is indítottak Védjük meg Budapestet névvel. Ebben az szerepelt, hogy a kabinet döntése nem jelent érdemi segítséget a vállalkozásoknak, ellenben az önkormányzat szempontjából súlyos veszteség.
Az ipakötelezettség felezése mintegy húszmilliárd forint kiesést jelent, és ha hozzászámítjuk, hogy a cégeknek mennyivel rosszabb üzleti évük van, mint egy évvel korábban, a vártnál nagyjából 35 milliárd forinttal kevesebb bevétel jöhet be iparűzési adóból
– fogalmaztak. Mint kiderült, a valóságban homlokegyenest ellentétes folyamat ment végbe. Ettől függetlenül az ipafelezés a legfőbb bizonyítéka volt a „kormányzati kivéreztetésnek”, illetve gerjesztője a Karácsony Gergely vezette Városháza és a kabinet közötti politikai vitának.
Nincs könnyű pénzügyi helyzetben Budapest, de ennek semmi köze az ipához
Ráadásul a vita úgy húzódott évekig, hogy tulajdonképpen már rögtön az elején kiderült, hogy alaptalan. Tény, hogy 2019-hez képest 2020-ban bő 21 milliárdos visszaesés (163,97-ról 142,45 milliárdra) következett be a pénzforgalmi bevételben, de ezt kétségkívül a pandémia eszkalálódása okozta. Nem is lehet összefüggésben az ipa felezésével, tekintve, hogy az 2021-től jelent meg.
Akkor viszont nemhogy tovább csökkent, hanem 15,2 milliárddal nőtt az ipa.
Ezt követi 2022-ben a fentebb leírt 33 milliárdos plusz. Ezzel együtt Budapest működésének finanszírozása súlyos gondokkal néz szembe. Az idei kamatkiadást 7,1 milliárddal tervezték alul a drasztikusan megnövekedett kamatkörnyezet miatt, a közvilágítás önmagában ötmilliárddal többe kerül. Általánosan a rezsire és az egyes intézmények élelmezésére plusz egymilliárd forintot különítenek el. Ennél jóval súlyosabb kérdés a BKV ügye, amely csak energiaoldalon 21 milliárdos kiegészítést igényelne, illetve jelen állás szerint a cég kiadásai összességében 24 milliárddal haladhatják meg a bevételeket.
Fotó: Havran Zoltán
A városvezetés szeptembertől spórolási csomagot vezetne be, erről augusztus végén szavaz a közgyűlés. Az előterjesztés értelmében a következő hónaptól két órával rövidítenek a díszkivilágítás időtartamát, télen éjfél helyett 22 órára, nyáron hajnali 1-ről 23 órára hozzák előrébb a díszkivilágítás végét. Azt is elrendelnék, hogy a fővárosi cégeknél és intézményeknél – amelyek nem folytatnak ellátási tevékenységet – telente legfeljebb 21 fokra lehessen felfűteni a helyiségeket, nyaranta pedig a klímát nem lehetne 25 fok alá állítani.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
