Új költségvetési szabályok főnek Brüsszel konyhájában

A válság miatt megnövekedett államadósságok kezeléséről is tárgyaltak az uniós pénzügyminiszterek Prágában.

Prága, 2022. szeptember 9. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottságnak az euró és a társadalmi párbeszéd ügyében felelõs alelnöke, a pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és a tõkepaiaci unióért felelõs tagja (b) és Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke beszélget az EU-tagországok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítõ tanács, az ECOFIN informális ülésének kezdetén Prágában 2022. szeptember 9-én. MTI/EPA/Martin Divisek Fotó: Martin Divisek

Az Európai Bizottság a tervek szerint október második felében fogja előterjeszteni az Európai Unió költségvetési szabályaira vonatkozó módosító javaslatot, amely egyéni adósságcsökkentési utakat kínálna a tagországoknak – jelentette ki Valdis Dombrovskis, a bizottság alelnöke szombaton – olvasható a VG.hu cikkében.

Az uniós pénzügyminiszterek prágai tárgyalásait követő sajtótájékoztatón a lett politikus elmondta, hogy az euró értékének megőrzését célzó szabályok elsődleges célja továbbra is az államadósság fenntarthatóságának biztosítása lesz – számolt be róla a Reuters.

Céljaink megvalósításához költségvetési kiigazításra, reformokra és beruházásokra lesz szükség

– ismertette Dombrovskis.

Az uniós szabályok szerint az államadósságnak a bruttó hazai termék (GDP) 60 százaléka alatt, az államháztartási hiánynak pedig a GDP három százaléka alatt kell lennie. A koronavírus-járvány azonban sok ország esetében átírta a gazdasági helyzetet.

Görögország államadóssága a GDP 185 százaléka, Olaszországé pedig 150 százaléka körül mozog.

Más tagállamok jóval kedvezőbb helyzetben vannak, Észtországnak ugyanez a mutatója csupán 18,1 százalék, Luxemburgnak 24,4 százalék, Litvániának pedig 44,3 százalék.

Tekintettel a tagállamok eltérő adósságszintjeire, nem lehet egységes megközelítést alkalmazni. Nagyobb mozgásteret lehet biztosítani számukra, de a közös szabályokon belül

– vélekedett Dombrovskis.

Mindez számottevő eltérést jelentene a hatályos szabályozási gyakorlattól, amely szerint minden országnak minden évben a GDP 60 százalékát meghaladó adósságának egy huszadával kell csökkentenie adósságát.

Ez ugyanis túlzottan szigorú követelménynek bizonyult a magas adósságszintű országok számára.

A szabályoknak világosaknak és betarthatóaknak kell lenniük, ami azt jelenti, hogy szabályalkotáskor reálisnak kell lenniük – egészítette ki Zbynek Stanjura cseh pénzügyminiszter, aki a találkozó házigazdája volt.

A potenciális növekedés lenne a mérték

Dombrovskis elmondta, a bizottság egy egyszerű, követhető indikátorhoz rögzítené a szabályt.

Ez a kiadási mutató az adott gazdaság potenciális növekedésének mértékéig engedné a kiadások növelését. Ez azt a növekedési rátát jelenti, ami még nem generál többlet inflációt. 

Ezen a módon, ha egy gazdaság a potenciáljánál gyorsabban növekszik, a kiadási korlát segít lehűteni a gazdaságot, amikor azonban a potenciáljánál kevésbé növekszik, magasabb kiadások támogathatnák meg 

– vélik Brüsszelben.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottságnak az euró és a társadalmi párbeszéd ügyében felelős alelnöke, a pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepaiaci unióért felelős tagja (b) és Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke beszélget az EU-tagországok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő tanács, az ECOFIN informális ülésének kezdetén Prágában 2022. szeptember 9-én (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)