A vasárnapi boltzár érdekében az Egyenlő.hu keresztényszociális szakszervezet a kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság összehívását kezdeményezi – írja a Figyelő.hu. A szervezet úgy véli, hogy a háború okozta gazdasági válság és a drasztikusan megnövekedett energiaárak indokot teremtenek arra, hogy ismét bevezessék a vasárnapi szünnapot. Az Egyenlő.hu közleményéből kiderül, hogy a szervezet megoldásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy se a munkaadóknak, se a munkavállalóknak ne okozzon tehertételt egy esetleges hatnapos kereskedelmi munkahét kialakulása.
Volt már Magyarországon vasárnapi boltzár, 2015. március 15-én lépett hatályba, a KDNP törvényjavaslatának elfogadását követően. Az intézkedés nagyon erőteljes véleményeket generált, nem mellesleg a vásárlói vélemények sem voltak túlságosan pozitívak, így az ellenzék is beleállt az ügybe, és népszavazási kezdeményezést lengetett be, amelyre aztán nem volt szükség, mert a kormányzat 2016 áprilisában visszavonta a jogszabályt.
Az Egyenlő.hu kezdeményezése sem egészen újdonság, hiszen 2018-tól évente legalább kétszer felmerül a vasárnapi boltzár lehetősége, mint ahogyan idén is.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete ugyancsak az energiaárakra és a munkaerőhiányra alapozva dobta be augusztusban a témát. A javaslat arról szólt, hogy vasárnap jóval korábban, már délben zárjanak be a boltok. Az Egyenlő.hu ezt „feszítette” tovább azzal, hogy ne is nyissanak ki. Ugyanakkor a szervezet közleménye szerint nem feltétlenül van szükség törvénymódosításra (a helyzet az, hogy most sem kötelező vasárnap kinyitni), mint a közlemény fogalmaz: a szervezet szakértői arra a megállapításra jutottak, hogy a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselőit tömörítő Ágazati Párbeszéd Bizottsággal lehetőség van ebben a kérdésben szakmai konszenzusra jutni. Az ágazati szereplők egységes megállapodását utóbb a teljes szektorra ki lehet terjeszteni. Az egyik javaslat szerint a nyitvatartás észszerű önkorlátozásával a vasárnapi munkavégzésért járó műszakpótlékok sem vesznének el, mivel az Egyenlő.hu határozottan javasolja a munkaadóknak, hogy a hét végi bezárásból megtakarított bérköltséget egyidejűleg adják át a dolgozóknak, az alapjövedelmek megemelésével.
A helyzet persze ennél bonyolultabb, hiszen a vasárnapi boltzár a teljes kereskedelmet érintené, holott annak idején elsősorban azért merült fel a kérdés, mert a nemzetközi hiper- és szupermarketek túlságosan nagy teret nyertek a hazai kisboltokkal és boltláncokkal szemben. Az ő versenyelőnyük „simítását” célozta az évtizedekkel ezelőtt felmerült vasárnapi boltzár. Ma már viszont ebbe a körbe esik a teljes ágazat, tehát a ruházattól kezdve az autóalkatrész-boltig mindenki, plázától a garázsboltig bezárólag, ez pedig alapvető társadalmi és gazdasági problémákat vethet fel. Az Egyenlő.hu ezekre is igyekszik választ adni, ezért is tarja szükségét az Ágazati Párbeszéd Bizottságnak.
A vasárnapi zárvatartás hatásainak (társadalmi, gazdasági, politikai) vizsgálata meglehetősen bonyolult, hiszen a kisebb vállalkozások jellemzően támogatják az ötletet, sőt a nagyok is, de csak azokon a részeken, ahol amúgy sem történik vasárnap semmi.
Ám a nagyvárosokban, a frekventált körzetekben hallani sem akarnak arról, hogy bezárjanak. A 2015 és 2016 között élt boltzár az előzetes várakozásokkal szemben meglepő módon nem hozott kimutatható kiskereskedelmi forgalomcsökkenést, ám ténykérdés, hogy ebben az időszakban éppen jelentős – egyes hónapokban két számjegyű – volt a növekedés. Most azonban a recesszió réme fenyegeti a világgazdaságot, ami nagyon erős hatással lehet a hazai fogyasztásra. A kereskedelem pedig a profitjának egy részét az úgynevezett impulzusvásárlásból (ha úgy tetszik, a hétvégi korzózás közbeni lófrálásból) szedi össze. Ha egy nappal rövidül a kereskedelmi hét, egy nappal kevesebb idő jut profitot termelni, és a következő időszakban várt gyengülés mellett ez komoly érvágás lehet. Ráadásul a bevásárlóközpontokban működő vendéglátóhelyeknek is fejtörést okozna a zárvatartás, hiszen az ő forgalmuk is függ a hét utolsó napjától. (Igaz, cserébe a bevásárlóközpontokon kívül működő vendéglátóhelyeknél mindez pozitív hatásként csapódhat le, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a sétálóutcák boltjainak zárvatartása is kevesebb embert vonz a korzókra.)
