Újra elővette a vasárnapi boltzár témáját egy szakszervezet

Az Egyenlő.hu is beszállt a vasárnapi boltzár körüli kampányba, a szervezet ágazati konszenzust szeretne annak érdekében, hogy a szektorban dolgozók a lehető legjobban járjanak.

20220706 Miskolc Vállalkozók szerint az lenne a legjobb, ha mindenki maga dönthetné el, hogy nyitva tart, vagy bezár. Vasárnap déli 12 órás boltzárat javasol az egyik kereskedelmi szakszervezet. Fotó: Bujdos Tibor BT Észak-Magyarország Fotó: Bujdos Tibor

A helyzet persze ennél bonyolultabb, hiszen a vasárnapi boltzár a teljes kereskedelmet érintené, holott annak idején elsősorban azért merült fel a kérdés, mert a nemzetközi hiper- és szupermarketek túlságosan nagy teret nyertek a hazai kisboltokkal és boltláncokkal szemben. Az ő versenyelőnyük „simítását” célozta az évtizedekkel ezelőtt felmerült vasárnapi boltzár. Ma már viszont ebbe a körbe esik a teljes ágazat, tehát a ruházattól kezdve az autóalkatrész-boltig mindenki, plázától a garázsboltig bezárólag, ez pedig alapvető társadalmi és gazdasági problémákat vethet fel. Az Egyenlő.hu ezekre is igyekszik választ adni, ezért is tarja szükségét az Ágazati Párbeszéd Bizottságnak.

A vasárnapi zárvatartás hatásainak (társadalmi, gazdasági, politikai) vizsgálata meglehetősen bonyolult, hiszen a kisebb vállalkozások jellemzően támogatják az ötletet, sőt a nagyok is, de csak azokon a részeken, ahol amúgy sem történik vasárnap semmi. 

Ám a nagyvárosokban, a frekventált körzetekben hallani sem akarnak arról, hogy bezárjanak. A 2015 és 2016 között élt boltzár az előzetes várakozásokkal szemben meglepő módon nem hozott kimutatható kiskereskedelmi forgalomcsökkenést, ám ténykérdés, hogy ebben az időszakban éppen jelentős – egyes hónapokban két számjegyű – volt a növekedés. Most azonban a recesszió réme fenyegeti a világgazdaságot, ami nagyon erős hatással lehet a hazai fogyasztásra. A kereskedelem pedig a profitjának egy részét az úgynevezett impulzusvásárlásból (ha úgy tetszik, a hétvégi korzózás közbeni lófrálásból) szedi össze. Ha egy nappal rövidül a kereskedelmi hét, egy nappal kevesebb idő jut profitot termelni, és a következő időszakban várt gyengülés mellett ez komoly érvágás lehet. Ráadásul a bevásárlóközpontokban működő vendéglátóhelyeknek is fejtörést okozna a zárvatartás, hiszen az ő forgalmuk is függ a hét utolsó napjától. (Igaz, cserébe a bevásárlóközpontokon kívül működő vendéglátóhelyeknél mindez pozitív hatásként csapódhat le, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a sétálóutcák boltjainak zárvatartása is kevesebb embert vonz a korzókra.)

A vasárnapi boltzár politikai vonzata a legegyszerűbb képlet, hiszen könnyű megvizsgálni a választók körében, ki ellenzi és ki támogatja, ez alapján érdemes felkarolni vagy elengedni az ügyet. Ez pontosan látszódott a 2015–2016-os időszak után. Ma nagyon úgy tűnik, hogy mindez kereskedelemszakmai kérdés, ugyanakkor nem ördögtől való, hogy a politika a szakmai akaratot szabályrendszerbe öntse, ugyanis a piac egyaránt ad helyet mikro-, kis- és közép-, illetve nagyvállalkozásoknak, amelyek méretükből és helyzetükből adódóan egy esetleges szakmai konszenzust is a saját értelmezésükben alkalmaznak. Ez pedig rendszerint ellentétet generál. Ám ha van szabály, az egyértelműsíti a vállalatok gondolkodását is.

A társadalmi kérdés a legbonyolultabb, hiszen a kereskedelem bőven 350 ezer embernek ad munkát. Ha csak a családokat számoljuk, akkor majdnem egymillió embernek van köze szinte közvetlenül a kiskereskedelemhez, tehát bármilyen intézkedés, szabálymódosítás ennyi ember életét érinti.

Ha sikerül is szakmai konszenzusra jutni az ügyben, és az a munkavállalóknak, illetve a munkaadóknak is megnyugtató, akkor is ott vannak a vásárlók, akiknek jelentős része (kulturálisan) támogatja a vasárnapi vásárlás lehetőségét, még akkor is, ha jellemzően nem vásárol vasárnap. Így viszont nagyon nehéz meggyőzni a társadalmat ennek a lehetőségnek a lefaragásáról vagy eltűnéséről.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Észak-Magyarország/Bujdos Tibor)