Megpihennek a generátorok

Csaknem száz napon át védték a hazai mezőgazdasági és lakossági értékeket a jégkármérséklő rendszer berendezései. Az országos lefedettséggel bíró hálózat munkájára szeptemberben is nagy szükség volt.

20200420 Ják Jégkár elhárító berendezés, Boda Zsolt, termelő. Fotó: Szendi Péter SZP Vas Népe Fotó: Szendi Péter

Szep­temberben azonban a megszokottnál jóval nagyobb mennyiségű csapadék hullott az országban, ebben a zivataros időszakban 14 napon kellett bekapcsolni a generátorokat, szep­temberben nem kevesebb mint 35 ezer órát üzemeltek. 

Az idén tehát az április 15. és szeptember 30. közti védekezési szezonban 99 napon, összesen 212 091 órán át volt szükség a generátorok működésére.
– Az ország 986 pontjáról – 219 auto­mata és 767 manuális talajgenerátor segítségével – ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd – hívta fel a figyelmet a NAK. A rendszernek ez volt az ötödik üzemelése éve, működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít. 

A köztestület számításai szerint a rendszerre fordított minden forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez ötvenmilliárd forint megmentett termelési értéket jelent.

Ahogyan arról már korábban lapunk is többször beszámolt, a talajgenerátorok ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége azonban így sem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

A rendszer előnyeit jól jelzi, hogy míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók, addig tavaly csupán 39 ezer hektárt ért jégkár.

Az idei rendkívüli aszály miatt egyes termelőkben felmerült, hogy a jégkármérséklő rendszer felelős a szárazságért. A légből kapott vádakat azonban később több fórumon is cáfolták a szakemberek. A jégszemek méretének mérséklésén túl ugyanis a rendszer az időjárás egyéb paramétereit – a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását – nem tudja befolyásolni.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Vas Népe/Szendi Péter)