Romániai infláció: ez lehet a hullám teteje?

Csaknem húszéves csúcsot döntött a pénzromlás üteme.

1180811294 Fotó: Bloomberg

Szeptemberben az éves inflációs ráta elérte a 15,9 százalékot Romániában, és ezzel 19 éves csúcsot döntött. A pénzromlás üteme augusztushoz képest 1,3 százalékos volt, az év eleje óta pedig 13,1 százalékos. Az elmúlt évben a fogyasztói árak átlagban 11,8 százalékkal nőttek az azt megelőző éves periódushoz képest.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által október 12-én nyilvánosságra hozott adatok arról is árulkodnak, hogy az élelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb mértékben.

Az Agerpres hírügynökség összesítéséből kiderül, hogy éves szinten 2021 szeptembere óta a földgáz és a cukor drágult leginkább: 70,64, illetve ötven százalékkal.

A nem élelmiszer jellegű termékek közül jelentősen nőtt az üzemanyagok, a villamos energia és a hőenergia ára is, éves átlagban 28,85; 24,98, illetve 22,98 százalékkal. 

Az élelmiszerek közül az étolaj (46,98) és a krumpli (42,83) is szorosan a cukorár nyomában halad. A szolgáltatások közül a légi közlekedés 34,17 százalékkal, a vasúti közlekedés 20,92 százalékkal drágult, a víz- és csatornázási díjak 22,05 százalékkal növekedtek. 

A román jegybank (BNR) jelenleg érvényben levő előrejelzése ugyanakkor változatlanul arról szól, hogy az év végéig mérséklődik az infláció. 

A Krónika című napilapnak nyilatkozó Rácz Béla Gergely közgazdász, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa szerint a várakozások mögött mindig van valamilyen alapforgatókönyv. 

– A várakozások és a valóság közötti eltérés abból származik, hogy a várakozások alapját képező gazdasági szcenáriók előreláthatatlanok voltak – fogalmazott a szakember, aki figyelmeztet: könnyen megtörténhet, hogy az infláció öngerjesztővé válik, beindul az ár-bér spirál.

A Román Nemzeti Bank épp ennek megfékezése, illetve lelassítása érdekében emeli az alapkamatot. A romániai infláció ugyanis sokkal magasabb lenne, ha a jegybank nem avatkozik be az alapkamat emelésével. 

A BNR igazgatótanácsa október 5-i monetáris ülésén 75 bázisponttal, 6,25 százalékra emelte az alapkamatot. Júliusban száz bázisponttal emelték az irányadó kamatot 4,75 százalékra, majd augusztus elején 75 bázisponttal 5,5 százalékra. 

– A Román Nemzeti Bank árfolyam-politikája úgynevezett sávosan lebegő, megvannak az eszközei arra, hogy közbelépjen a saját nemzeti valutájának stabilizálása érdekében – mondta Rácz Béla Gergely. 

„A nemzeti valuta gyengülése megakadályozásának egyik eszköze például az uniós támogatások átváltásának módja: ezek a hatalmas összegek euróban érkeznek a tagországokba, és ha a kormányok a szabadpiacon váltják át, megnövekszik a kereslet a nemzeti valuta iránt, ami erősíti az árfolyamot. Romániában így történt, ami révén a lej árfolyama sokkal stabilabb az euróhoz és a dollárhoz képest.”

A jegybank becslése szerint idén már jelentősen lassul az infláció, az év végére 13,9 százalékos inflációra számítanak, a jövő év végére pedig 7,5 százalékosat prognosztizálnak. A következő inf­lá­ciójelentést a november elején tartandó monetáris ülésen fogadja el jegybank.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images)