Szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt három százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal.
– A kiskereskedelmi adatok összességében vegyes képet mutatnak. Bár mindent egybe véve a forgalom bővült az egy évvel korábbihoz képest, az élelmiszerek forgalma 2,8 százalékkal csökkent. Ezt az élelmiszerek jelentős drágulása magyarázza, így a háztartások igyekeznek spórolni ezen termékcsalád esetében: jobban törekszenek arra, hogy csak a szükséges mennyiséget vásárolják, jobban figyelik az akciókat vagy éppen az olcsóbb, például saját márkás termékeket keresik – nyilatkozta Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Jelezte: a szeptemberi bővülést továbbra is a növekvő üzemanyagforgalom húzta, azonban ahhoz hozzájárult a nem-élelmiszer kereskedelem is. Ezen belül ugyanakkor az egyes bolttípusok forgalma eltérően alakult.
Jelentősen, 21 százalékkal nőtt a használtcikk-üzletek forgalmának volumene, míg az internetes kereskedelem meglepő módon csökkent, 2,4 százalékkal. A használtcikkek növekvő forgalma az olcsóbb termékek iránti kereslet emelkedését mutatja, míg az internetes kereskedelem mérséklődése a Covid–19 utáni visszarendeződésre utal: a kiemelkedően magas online kereskedelmi hányad nem tud tovább növekedni, előbb-utóbb visszatér korábbi trendvonalára.
Regős Gábor kitért arra is, hogy az Európai Uniót tekintve még csak augusztusi adat áll rendelkezésre, akkor azonban a kiskereskedelem volumene éves alapon már 1,3 százalékkal visszaesett, amelyen belül is kiemelkedő a cseh kiskereskedelmi forgalom 8,8 százalékos visszaesése.
Ennek magyarázata, hogy az uniós országokban jellemzően az év eleji béremelések a magyarnál alacsonyabbak voltak, így a növekvő infláció miatt a reálbérek változása előbb fordult negatívba, míg ezt hazánkban augusztusig sikerült a pozitív tartományban tartani.
– A következő időszakban az élelmiszerfogyasztásnál továbbra is várható a volumen éves alapú csökkenése, illetve a következő év elején a kiskereskedelmi forgalom a magas bázis miatt is mérséklődhet. Ugyanakkor a forgalom jövő évi alakulása kapcsán kiemelkedő jelentőséggel bír majd, hogy milyen mértékű béremelést kapnak a munkavállalók, és hogyan alakul az infláció – avagy remélhetőleg a reálbér szinten marad vagy csak minimális mértékben csökken – tette hozzá a szakértő.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása. A romló munkaerő-piaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet.
– Ezt némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által adott év közbeni béremelések, illetve egyéb, a munkavállalókat támogató juttatások – ismertette az elemző.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Bach Máté)
