Mikor lehet egymillió forint az átlagbér Magyarországon?

Ha nem is nőnek olyan ütemben a fizetések jövőre és az azt követő években, mint idén, a munkaerőhiány miatt a 7–9 százalékos bérdinamika középtávon is fennmaradhat, amivel az évtized végére átlépheti az egymilliós határt a bruttó átlagkereset Magyarországon. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, a mainál biztosan kevesebbet fog érni ez az összeg pár éven belül – olvasható a VG cikkében.

2017-ben, döntően a munkaerőhiány és az agyelszívás egyszerre robbantotta be a bérdinamikát Észtországtól Romániáig, ami szerinte annak is köszönhető, hogy ezen országok nemcsak egymással, hanem a nyugat-európaiakkal is versenyben vannak. Ez igaz bizonyos ágazatokra is, ahol a cégeknek számításba kell venniük azt is, hogy milyen fizetések vannak mondjuk Németországban vagy Franciaországban.

Szerinte ebben a küzdelemben Magyarország sem maradhat le, reálisnak nevezte, hogy középtávon is fennmaradjon a 7-9 százalékos növekedési ütem a kereseteknél. Az elemző szerint a hazai bérdinamikának a pedagógusok régóta várt fizetésemelése adhat újabb lendületet a közeljövőben, ami összesen 160-170 ezer főt fog érinteni.

Így néz ki a régiós bérverseny

Évek óta csökken az olló a régiós és a hazai fizetések között, idén azonban hiába a kiugró bérnövekedés, a forint trendszerű gyengülése miatt lényegesen nem kerültünk jobb pozícióba – írja a VG.

Csehországban például alig nőttek a keresetek az idei második negyedévben (4,4 százalékos volt), de így is megmaradt a bő 100 ezer forintos különbség a cseh és a magyar fizetések között. A cseheknél ez idő alatt 40 ezer korona,  forintban átszámolva 630 ezer forint volt a bruttó átlagbér. 

A régiós rangsorban őket követte Lengyelország 6156 zlotyval (523 ezer forint), illetve Magyarország 502 000 forintos átlagkeresettel. A legalacsonyabb bérek továbbra is Szlovákiában vannak, északi szomszédunknál április–június között 1291 euró volt a bruttó átlagfizetés, ami nagyjából 497 ezer forint.

Jövőre még ezekben az országokban is erősödhet a bérdinamika, miután Lengyelországban már döntés született a 2023-as minimálbérekről, így az ott két lépcsőben bruttó 300 ezer forintra emelkedik. Sőt, ugyan Romániában még tartanak a tárgyalások, de ha a vállalkozók elfogadják a szakszervezetek közel 18 százalékos emelésre vonatkozó javaslatát, akkor ott a kötelező legkisebb munkabér januártól 246 ezer forint lenne. 

A VG cikke szerint Magyarországon várhatóan 14-15 százalék körüli emelésre van kilátás, 

amivel a minimálbér bruttó 223-228 ezer forintra, míg a garantált bérminimum 290-296 ezer forintra emelkedne.

Azt azonban fontos hozzátenni, hogy Magyarországon az elmúlt években szépen lassan a garantált bérminimum átvette a minimálbér szerepét, így ma már lényegében a „minimálbéresek” kétharmada ebbe a körbe tartozik. A 200 ezer forintos legkisebb munkabért nagyságrendileg 250-300 ezren kapják, miközben például Romániában közel kétmillió munkavállaló van bejelentve minimálbérre.

Magyarországon is vannak már szektorok, ahol találkozni lehet egymilliós fizetésekkel

Bizonyos szektorokban ma már hazánkban is akár egymillió körüli bruttót is megkereshetnek a munkavállalók, ami már nem csak a pénzügyi szférában jellemző. Legutóbb az orvosok kaptak igen jelentős fizetésemelést, az ő keresetük pár év után átlépi ezt a határt, de a mérnökök és az informatikusok is hazavihetnek nettóban 600-700 ezer forintot. Sőt, a fizikai dolgozók esetében is találni hasonlóra példát, sokszor szinte lehetetlen ennél kevesebbért találni szakmunkást.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)