Sokba kerül a szankciós felár

Hiába próbálja azt a látszatot kelteni a balliberális oldal, hogy a szankciós politikának nincs köze a gáz drágulásához, a tények nem ezt mutatják. A nyugati politikusok felelőtlen nyilatkozatai és az újabb embargós intézkedések lebegtetése is elég ahhoz, hogy emelkedjenek az árak.

131907666 Fotó: Sean Gallup

A háború, a szankciós politika és az arra adott orosz válaszok hatalmas áremelkedéseket okoztak az energiapiacon. Ennek következtében Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek, miközben Amerikában a gázár és a villamos energia ára töredéke az európai áraknak. A magyar kormány ezért szorgalmazza a változást a nyugati embargós intézkedések terén.

A magyarországi baloldal ezzel szemben továbbra is azt állítja, hogy az Oroszország elleni lépések eredményre vezetnek. Több esetben azt is felhozzák, hogy a gázra nem vetett ki szankciót az unió, így erről nem is érdemes beszélni. A tények azonban azt igazolják, hogy a gáz drágulásában jelentős szerepet játszik a szankciós politika.

Egy megawattóra földgáz ára az irányadó holland gáztőzsdén két évvel ezelőtt 15 euró volt. Sőt a koronavírus-járvány előtt tíz euró alatt is elérhető volt az energiaforrás, melynek ára jelenleg 120 euró körül mozog. Azaz: a különbség tetemes.

 Az elmúlt hónapokban azonban még ezen szintektől is jóval magasabbra szökött a mutató.

Lapunk korábban megírta, hogy az orosz–ukrán háború februári kitörésének hetében kilencven eurón zárt a tőzsde, majd a nyugati politikusok elkezdték lebegtetni a gázembargó eshetőségét. Ezzel egyébként szembementek a korábbi álláspontjukkal. Ennek következtében március első hetében csaknem 180 euróig szaladtak fel a tőzsdén az árak. Tavasszal kilencven és 120 euró között hullámzott a gáz ára, majd júniusban az unió rábólintott az olajembargóra. Brüsszel ekkor ismét meglebegtette a gázembargó lehetőségét, mire válaszul az oroszok műszaki hibára hivatkozva kevesebb mint felére csökkentették a szállítások mennyiségét az Északi Áramlat 1 vezetéken. Ezt követően 130 euró fölé emelkedett a gázár. Miután a német és a brüsszeli vezetők arról kezdtek beszélni, hogy várhatóan később sem indulnak újra a szállítások, az árak ismét elérték a 180 eurót. Az adok-kapok nem ért ezzel véget. Augusztusban megjelentek az első hírek a lehetséges gázárplafonról, majd következett az Északi Áramlat újabb karbantartása, mire 

Németországban megint arról kezdtek beszélni, hogy nem indul újra a szállítás. Augusztus utolsó hetében pedig már 347 eurón zárt a gáztőzsde.

Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője több alkalommal felhívta a figyelmet, hogy a felelőtlen kommunikáció és a szankciók lebegtetése elég, hogy dráguljon a gáz ára. A szakértő jelezte: igaz, hogy az európai gáztárolók töltöttsége magas, de miután az uniónak csekély a tárolókapacitása, a tartalékok csak kis részét fedezik az igényeknek. Az energiaárak esetében pedig hónapok óta ugyanaz ismétlődik: a kereskedelmi konfliktussal kapcsolatos negatív hírek ártüskéket okoznak, amelyeket korrekció követ, majd az árak a korábbinál magasabb szinten stabilizálódnak.
Mindezért Európa gazdasága is súlyos árat fizet. A kontinens versenyhátránya fokozódik, egyre inkább lemarad az Egyesült Államok és Kína mögött. 

A probléma alól Magyarország sem tud kibújni. Orbán Viktor miniszterelnök a minap ismertette, hogy az elhibázott szankciós politika miatt az energiaárak az egekbe szöktek, ez pedig évente tízmilliárd eurós hiányt jelent a magyar gazdaságban. Hozzátette: ebből hatmilliárd eurót a gazdaságnak kell „lenyelnie”, míg négymilliárd, vagyis mintegy 1600 milliárd forintos teher a költségvetésen marad.

A kormány kiterjeszti a segítséget

Látva, hogy a szankciós energiafelár egyre nagyobb terhet jelent a vállalkozásoknak, a kormány az energiaintenzív kis- és középvállalkozások támogatási programjának könnyítéséről döntött – közölte tegnap a távirati irodával a gazdaságfejlesztési miniszter. Nagy Márton jelezte: eddig az a vállalkozás minősült energiaintenzívnek, amelynek energiaköltsége 2021-ben elérte az árbevétel három százalékát, a jövőben ez két százalékra csökken. A programban idén százmilliárd, jövőre pedig 100-120 milliárd forint áll majd a kkv-k rendelkezésére. Így idén 75 milliárd forint juthat a működési költségnövekedés kompenzálására, további 25 milliárd pedig energiahatékonysági beruházásokra, amelyeket a kormány a beruházás összköltségének 15 százalékáig támogat, a Széchenyi-kártya-program keretében nyújtott kedvező kamatozású beruházási hitelhez szükséges önerő egy részének átvállalásával. A kormány a támogatottaktól elvárja, hogy védjék meg a munkahelyeket, őrizzék meg a foglalkoztatottak legalább kilencven százalékát.

 Borítókép: az Északi Áramlat 1 gázvezeték átadóállomása (Fotó: Getty Image)