– Európában energiaválság van, Brüsszel sajnos ezt a helyzetet is félrekezeli, a gázársapka rossz válasz. Magyarország esetében különösen, hiszen nincsen tekintettel a földrajzi fekvésünkből fakadó speciális helyzetünkre, és könnyen veszélybe sodorhatja hazánk energiaellátásának biztonságát – írta Szijjártó Péter a közösségi oldalán. A külgazdasági és a külügyminiszter az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanácsának rendkívüli ülésén vett részt Brüsszelben. A napirenden a gázársapka kérdése szerepelt.
A tárcavezető videóbejegyzésében jelezte, hogy Magyarországon kívül szinte mindenki el tudja fogadni a gázársapka bevezetését, ám annak részleteiről egyelőre nem született végleges megállapodás. A miniszter hangsúlyozta: a gázársapka rossz, felesleges és veszélyes ötlet az energiaválság kezelésére. Akkor lesz olcsóbb ugyanis a gáz, ha több lesz belőle a piacon.
Szijjártó Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy ráadásul hatástanulmány nélkül avatkozna be Brüsszel durván a piaci folyamatokba. Mos újabb forduló várható az ügyben, az egyeztetés hétfőn, december 19-én folytatódhat.
A miniszter emlékeztetett: az ársapkával a nyáron tapasztalt, de azóta visszarendeződő rekordárakra reagáltak volna, de az elmúlt pár hónap is mutatja, hogy a helyzet mindenféle piaci beavatkozás nélkül is stabilizálódott. Arra is kitért, hogy az intézkedés komoly spekulációnak is teret adhat, ugyanis ha ismert az ársapka szintje, akkor minden eladó tudni fogja, hogy ennyit mindenképp hajlandó az unió fizetni, így ez kontraproduktív módon akár áremelkedést is eredményezhet.
Ennél is fontosabb, hogy a javaslat súlyosan veszélyeztetné az energiabiztonságot, miután az orosz földgáz teljes körű kiváltása középtávon fizikailag lehetetlen, az ársapka pedig minden bizonnyal tovább csökkentené az elérhető földgáz mennyiségét.
Szijjártó Péter emellett úgy vélekedett, hogy a tervezet ellentétes az Európai Tanács iránymutatásaival, amelyek értelmében az ársapka nem érintheti a hosszú távú szerződéseket, valamint tekintettel kell lenni a tagállamok specifikus energetikai helyzetére. Előbbi kapcsán aláhúzta, hogy az ársapka a rotterdami gáztőzsdei árképzésbe nyúl bele, ami így igenis kihatással van a hosszú távú szerződések árformuláira. A miniszter a távirati iroda ismertetése szerin tugyanakkor üdvözölte, hogy sikerült két kísérletet visszaverni, azaz kivetetni két rendelkezést a még el nem fogadott, de a tanácsi soros elnökség által köröztetett javaslatból.
Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo
Az egyik, hogy a tőzsdén kívüli ügyleteket is szabályozni akarták az ár szempontjából, ami a tagállamok gázbeszerzési szabadságának és lehetőségeinek szűkítésével járt volna, miután így kétoldalú alapon sem lehetett volna szerződéseket kötni az ársapka figyelmen kívül hagyásával.
A másik, még ennél is fontosabb elem pedig az volt, hogy a hosszú távú gázszerződések módosításának előfeltétele lett volna a konzultáció az Európai Bizottsággal, ami a tárcavezető szavai szerint „totális módon tönkreverte volna a magyar földgázellátás biztonságát”.
– Ezt el is mondtam délelőtt az ülésen, hogy ha ez abban a formában került volna elfogadásra, akkor mindenkinek a teremben azzal a tudattal kellett volna ma hazamennie, hogy a magyar földgázellátás biztonságát kinyírták – jelentette ki.
