Szeptemberben 10,9 százalékra gyorsult az infláció az Európai Unió egészében, októberben pedig újabb rekordinfláció lehet az eurózónában. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat 10,8 százalékos drágulást vár az euróövezeti országokban az előző év azonos időszakához képest. A számítás során először a vizsgált tagországok inflációs rátáit összeadják, abból átlagot számolnak, és ezekhez súlyokat rendelve számítják ki az unió vagy az euróövezet átlagos inflációját. A súlyokat az adja, hogy az adott országon belül mekkora a háztartások fogyasztási kiadása a teljes uniós adathoz képest. Az adatokat a nemzeti számlákból nyerik. Súlyozás alapján 22,4 százalékkal Németország inflációja a legmeghatározóbb.
Fotó: Havran Zoltán
Az októberre vonatkozó részletes becslés szerint az élelmiszerek, az alkohol és a dohány, a nem energiaipari termékek és a szolgáltatások ára mind magasabb lesz, mint augusztusban és szeptemberben, amikor az eurózóna éves inflációját még tíz százalék alattira becsülték. A rekordméterű áremelkedésen belül egyre nagyobb szerepe van az energiaárak emelkedésének, egyre magasabb, negyven százalék feletti részaránnyal.
Melyik európai országban a legmagasabb az infláció?
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány honlapján közölt tanulmányból kiderül, az Európai Unió kilencedik havi átlagos inflációjánál nagyobb ütemű volt a drágulás hazánkban (20,7 százalék). Régiónk országaiból Csehországban 17,8, Lengyelországban 15,7, Romániában 13,4 százalékos inflációt mértek. A balti államokban volt a legmagasabb az infláció 2022 szeptemberében, Észtországban 24,1, Lettországban 22, Litvániában pedig 22,5 százalék. A magyar infláció a negyedik legmagasabb volt a balti államok rátái mögött.
Infláció és árstop Magyarországon: mi emelkedett leginkább?
Októberben tovább növekedtek a fogyasztói árak Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 21,1 százalékkal emelkedett az infláció. Szeptember után ezzel egy újabb rekord dőlt meg, utoljára 1996 októberében mértek ekkora inflációt. A tavaly októberi adatokkal összehasonlítva az élelmiszerek ára idehaza negyven (!) százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tojás ára (87,9 százalékkal), a kenyéré (81,4 százalékkal) és a tejtermékeké (75,4 százalékkal) nőtt. A háztartási energia 64,4 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz ára 121, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal. 2022 szeptemberéhez képest is szembetűnő az infláció, két százalékpontos az áremelkedés. Elemzők szerint a húsz százalék körüli érték rövid távon velünk marad, a drágulás az alapvető élelmiszerekre vonatkozó és kiterjesztett árstop nélkül a 24-25 százalékot is elérhetné.
Az árstop, más néven ársapka az üzemanyagok esetében a 480 forintos maximális árat jelenti, az élelmiszerek esetében pedig azt, hogy az adott üzletben a fogyasztói ár nem lehet magasabb, mint a rendeletben rögzített időpontban. A burgonya és a tojás a 2022. szeptember végi áraknál nem kerülhet többe. Hazai burgonyából az alacsonynak számító éves termést és az egy főre eső átlagfogyasztásra vonatkozó KSH-adatokat is figyelembe véve felléphet hiány, amelyet importtal kell pótolni. Az árstop nem vonatkozik az újburgonyára és az édesburgonyára, tojás esetében viszont minden méret árát rögzíti a rendelet.
Infláció Európában 2022 egészére
Az IMF az Európai Unió átlagára 2022-ben 9,2 százalékos, 2023-ban 6,8 százalékos átlagos pénzromlási ütemet jelez előre. Több elemző szerint az inflációs nyomás egyelőre még nem enyhül Magyarországon, 2023 második negyedévében enyhülhet csupán a drágulás mértéke, amikortól a kereslet csökkenésével számolnak.
| Ország | Infláció mértéke szeptemberben, százalék, év/év |
Észtország | 24,1 |
Litvánia | 22,5 |
Lettország | 22 |
Magyarország | 20,1 |
Csehország | 17,8 |
Lengyelország | 15,7 |
Románia | 13,4 |
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP)
