Az elmúlt húsz évben negyvenről 122-re nőtt Magyarországon a bevásárlóközpontok száma, a jelentős felfutás 2006 és 2008 között zajlott. Ezekben a központokban 2013-ig folyamatosan bővült az egységek (szolgáltatók, kereskedelmi tevékenységet folytató üzletek) száma – derül ki a statisztikai hivatal adatsorából. A csúcson 8137 egység működött a bevásárlóközpontokban, ebből a kereskedelmi üzletek száma 7152 volt. Az utóbbiak köre 2014-ben csappant meg nagyon erősen, a szolgáltatók, illetve más egységek száma nemigen változott egészen 2019-ig. A koronavírus-járvány hatása is jelentős volt, a plázák kényszerű bezárása után nagyon sok bolt már nem nyitott ki. Így 2021-re a bevásárlóközpontokban működő egységek száma 6266-ra, ebből a kereskedelmi üzletek száma pedig 5613-ra mérséklődött.
Átalakulások a plázákban
A rendszerváltást követő kiskereskedelmi átrendeződés sokáig érintetlenül hagyta a kereskedelmi ingatlanpiacot, ám a kilencvenes évek vége felé a nemzetközi befektetők itthon is egyre nagyobb üzletet szimatoltak ezen a piacon. Felpörgött a plázaépítési kedv. A kereskedelem jelentős része a plázákba, bevásárlóközpontokba költözött. Ezekben ugyanakkor jóval több férőhely volt, mint ahány kereskedelmi üzletre szükség volt az egyes városokban.
A jövedelmek és reálkeresetek növekedésével ezek az üzletek életképesek voltak, de csak addig, amíg nem nőttek drasztikusan a bérleti díjak.
Nagyjából 2014-re alakult ki Magyarországon a jelenlegi bevásárlóközpontok száma (az utóbbi időben csak eggyel lett több). Megkezdődött a konszolidáció, és mivel szinte mindenhol telt ház volt, a bérleti díjak emelkedni kezdtek. Így pedig sok kereskedelmi üzletnek és szolgáltatónak már nem érte meg fenntartania a plázákban a boltjaikat. Ennek következményeként 2014-től megkezdődött az üzlethálózatok portfóliótisztítása.
Webáruházak és üzletpolitikai váltás
Ezen túlmenően 2014-től egy másik folyamat is elkezdődött, méghozzá a webáruházak előretörése. Ennek hatására a pandémia előtti időszakban maguk a bevásárlóközpontok is megkezdték az üzletpolitikai váltást. Egy ilyen kiskereskedelmi központ négy-öt éves működés után képes olyan adatbázist felállítani, amelyből megmondható, hogy pontosan mekkora a vonzáskörzete és a környékéről milyen kategóriájú vásárlóerő látogatja, mire kíváncsiak, mire van pénzük. Ehhez képest igyekeznek a bevásárlóközpontok kialakítani a szolgáltatási és kereskedelmi mixet, amely önmagában is magával hozza az üzletek számának változását. Ezenkívül a plázák vezetői is rájöttek arra, hogy az épületekben túl nagy (a piachoz képest) a kis üzleteknek fenntartott hely, így sok esetben egy-két helyiséget összevontak és egy nagyobbat alakítottak ki azokból. Ez szintén magyarázatot ad az üzletszám csökkenésére.
