Jelentős kormányzati hozzájárulásra lehet szükség

Napokon belül kiderülhet, hogy mekkora összeget kaphatnak a gazdák a kárenyhítési alapból a múlt évi terméskiesés miatt. Az aszály korábban nem látott pusztítást végzett a földeken, így borítékolható, hogy az alapban összegyűlt 12,5 milliárd forint mellett jelentős kormányzati kiegészítésre lesz szükség a gazdálkodókat ért károk rendezéséhez. A szükséges forrás mértékére az agrárminiszter hamarosan javaslatot tesz a kormánynak.

Földes, 2022. augusztus 18. Kiszáradt kukoricaföld. Az Alföldön az ígéretes felhőjárásnál nem jut több a csapadékból továbbra sem a földekre. Az idén már eddig is több mint a fele hiányzik a megszokott esőmennyiségnek. A szántóföldi növénykultúrák folyamatosan vesztik el klrorofill állományukat és haszontalanul száradnak el. A vetések legnagyobb kárvallottja a kukorica. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt. Fotó: Oláh Tibor

Jelentős összegű kiegészítésre lehet szükség az agrárkárenyhítési rendszerben. Bár pontos adatok egyelőre még nem állnak rendelkezésre arról, hogy a tavaly november végi határidőig összesen mekkora összegre nyújtottak be kárenyhítési igényt a gazdálkodók, az azonban borítékolható, hogy a termelői befizetések nem lesznek elegendőek a múlt évi károk kompenzálására. Vélhetően az idén is szükség lesz a kormányzati források bevonására, az erről szóló javaslatot az agrárminiszter néhány hét múlva terjesztheti a kabinet elé.

A történelmi mértékű aszály tavaly óriási pusztítást végzett. Fotó: Für Henrik

Az Agrárminisztériumtól megtudtuk, hogy a beérkezett adatok összesítése még folyamatban van, a kárigények tényleges mértékére várhatóan februárban derül majd fény. A gazdálkodók február elején kapnak értesítést arról, hogy esetükben mennyi az elismert, jogos kár.

Az elmúlt évben kétségkívül az aszály okozta a legnagyobb kárt a mezőgazdaságban. Szeptember elejéig 1,35 millió hektárra jelentettek aszálykárt a termelők, amely a 2017–2021 közötti évek hasonló időszakáig bejelentett terület közel nyolcszorosa. Hogy pontosan mekkora összegre lesz szükség az idén az időjárási viszontagságok okozta károk kompenzálására, egyelőre nem tudni. A múlt évi rendkívüli szárazság miatt borítékolható, hogy a korábbiaknál jóval magasabb lesz a megítélt juttatás összege. Nagy István agrárminiszter lapunknak korábban arról beszélt, hogy a rendkívüli aszály miatt arra számít, hogy a gazdálkodói károk mértéke meg fogja haladni az alap 12,5 milliárd forintos keretét.

A kárenyhítési alap működési alapelve, hogy minden egyes forint termelői befizetéshez ugyanakkora mértékű költségvetési kiegészítés kapcsolódik.

A kárenyhítési év összes kárigényét a gazdálkodási év lezárulta után lehet összesíteni, ezt követően kell döntést hozni arról, hogy a termelői befizetésekből és a kapcsolódó állami hozzájárulásból összeálló alaphoz szükséges-e költségvetési kiegészítés. A kifizetésekkel kapcsolatban fontos kritérium, hogy a megítélt kárenyhítés teljes összegére csak azok a termelők jogosultak, akik rendelkeznek mezőgazdasági biztosítással. Annak érdekében, hogy ez a szám minél nagyobb legyen, a szaktárca évek óta támogatást biztosít a piaci biztosítások díjának befizetéséhez.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Oláh Tibor)