Alaptalan a politikai hisztériakeltés

A magyar közbeszerzési rendszer semmivel sem rosszabb például az osztráknál, a németnél vagy a belgánál – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Kovács László kifejtette: éppen az Európai Bizottság kimutatása rögzíti, hogy a magyar közbeszerzéseknél nincs átláthatóbb az unióban. Az elnök szerint a hazai eljárásokkal szemben hangoztatott legtöbb kritika megcáfolható, példaként pedig egy olyan közelmúltbeli, a baloldali médiában sokat emlegetett felmérést említett, amelynél a hatóság szerint már a kiindulópontja sem valós.

Kovács László Közbeszerzési hivatal elnöke Fotó: Teknős Miklós

– Ön 2020 áprilisától tölti be a Közbeszerzési Hatóság elnöki tisztségét. Nem lehet könnyű dolga, egyes hazai és külföldi politikai szereplők évek óta azt hangoztatják, hogy idehaza ellopják a közkiadásra szánt uniós és magyar eredetű összegek nagy részét, miközben a közbeszerzéseket áthatja a korrupció. Az állítás nyilván a Közbeszerzési Hatóság munkáját is minősíti.
– Az én dolgom igazából meglehetősen egyszerű. Ha valóban szakmai kérdésekről esik szó, gyorsan kiderül, mégpedig hivatalos adatok és uniós felmérések alapján, hogy a magyar közbeszerzési rendszer semmivel sem rosszabb például az osztráknál, a németnél vagy a belgánál. De a témában megszólaló szereplők rendszerint nem szakmai kérdésekről beszélnek, nem néznek a folyamatok mögé, hanem elfogadják – nem tudok máshogy fogalmazni – a ­szakmaiatlan állításokat.

– Jól értem: ön szerint politikai indíttatású és európai szintre emelt hisztériakeltés folyik a magyar közbeszerzések körül?
– A Közbeszerzési Hatóság egy a hazai jogalkalmazó szervezetek között, nem vagyunk politikai résztvevők, emiatt tartózkodom minden ilyen jellegű minősítéstől. Annyit ugyanakkor elmondhatok, hogy

a magyar közbeszerzési rendszerrel szemben idehaza és az unióban felhozott legtöbb, sokat hangoztatott kritika megcáfolható.

Nem tartom véletlennek, hogy az elmarasztaló, súlyos állítások megfogalmazói bennünket soha nem kérdeznek meg.

– Itt van hát a lehetőség, hogy a hatóság képviseletében megszólaljon! Kezdjük is azzal, hogy tavaly mennyi közbeszerzés volt idehaza, s azokat kik nyerték el. Gyakran hangzik el a baloldali nyilvánosságban ugyanis, hogy a kormányközeli nagyvállalkozók letarolják a magyar eljárásokat.
– Tavaly nagyjából 7900 eredményes közbeszerzési eljárás volt idehaza, hozzávetőleg 4600 milliárd forint értékben. A részletes adatok pontosan megmutatják, hogy nem tarolták le a nagyok a piacot: messze nincs arról szó, hogy a kisebb cégeket vagy a külföldi vállalkozásokat kizárnák a magyar szabályok.

– Mert mit is mutatnak a részletes adatok?
– Először is azt, hogy az eljárások majdnem 85 százalékát kis- és közepes vállalkozások nyerték el, így a kkv-khoz áramlott 2300 milliárd forint.

– Tehát a nagyvállalatok nyerték el a közmegbízások 15 százalékát, amely együttesen szintén 2300 milliárd forintot ért.
– Igen. Ennek pedig leginkább az az oka, hogy a nagyszabású fejlesztések, például az építési beruházások komoly értékűek, s ezeket a kisebb cégek méretük miatt nem tudják megvalósítani. Alvállalkozóként ugyanakkor rendszerint a kkv-k is részt vesznek a nagyberuházások kivitelezésében, a kisebb gazdasági szereplők részesedése így bőven ötven százalék felett volt 2022-ben az eljárások értékarányát tekintve is.

– És a külföldieké?
– Tavaly nagyjából az eljárások harmadán külföldi szereplők nyertek.

Ausztriában eközben legutóbbi mérésünk szerint két, azaz kettő százalék jutott a helyi közbeszerzésekből a nem osztrák cégeknek, Németországban pedig nagyjából öt százalékot vittek el a külföldiek.

Kovács László: „Nem tarolták le a nagyok a piacot” Fotó: Teknős Miklós

– Mekkora volt az olyan eljárások aránya tavaly idehaza, amelyikben csupán egyetlen szereplő vett részt? Ugyebár az efféle procedúrát tartják a korrupció szempontjából az egyik legveszélyesebbnek.
– Elöljáróban érdemes leszögezni, hogy tavaly átlagosan több mint hat ajánlat érkezett kiírásonként. Voltak eljárások, ahol tucatnyian pályáztak, máshol nyilván kevesebben. S ami az egyajánlatos közbeszerzéseket illeti: a korábbi adatok 39 százalékról szóltak, az arány 2022-ben 34 százalékra mérséklődött az uniós eljárási rendben. Hozzáteszem, hogy

zömében egészségügyi beszerzésekről van szó, ezekben pedig nemegyszer európai székhelyű multinacionális vállalatok kapnak megrendelést.

Egyszerűen azért, mert ezek a cégek gyártják az adott termékeket. S nemcsak nálunk van ez így, hanem sok más uniós államban is.

– A 34 százalék ezzel együtt is nem túl sok? Az Európai Bizottság szerint az.
– Természetesen minél több az ajánlattevő, annál könnyebb a beszerző helyzete, annál nagyobb lehet a verseny. Ez nem is kérdés. Érdemes ugyanakkor néhány szempontot megemlíteni. Először is felidézhetők ez ügyben magának az Európai Bizottságnak a megállapításai. Ausztria kapcsán 2019-ben például azt jelezték: nem baj, hogy az egyajánlatos beszerzések száma az ottani eljárások negyedét kiteszi, az osztrák piac sajátosságai ugyanis indokolják ezt.

Nálunk ugyanez a bizottság már korrupciót lát az egyajánlatos eljárások nagy számában.

De érdemes felidézni a brüsszeli átfogó közbeszerzési kimutatást is.

– Mi áll abban a kimutatásban?
– Az Európai Bizottság általában 12 szempont mentén értékeli a tagországok közbeszerzési rendszereit, a legutóbbi felmérés szerint e tucatnyi kategóriából Magyarország csupán kettőben állt rosszul. Az egyik – amelyben a tagállamoknak a fele rosszul áll – bizonyos céges adatokat hiányol, de itt az a furcsaság, hogy az adatközlés mikéntjét éppen az unió szabta meg. A második témakör az egyajánlatos eljárások száma: 17 tagállamban szintén magas ez a szám, négynél pedig a mienknél is rosszabb vagy ugyanakkora, mint nálunk.

Máshol ez mégsem tűnt nagy gondnak, korrupciós kockázatnak.

– Hány szervezet vizsgálja a magyar közbeszerzéseket?
– A Közbeszerzési Hatóság áttekint és ellenőriz egyes részleteket, valamint kezeli és közzéteszi a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos összes hirdetményt. A csaknem 7900 tavalyi eljárás kapcsán 28 ezer különböző hirdetmény érkezett a hatósághoz, és ezekkel kapcsolatban 27 ezer ­hiánypótlási felhívást küldtünk az ajánlatkérőknek, kérve a hibás vagy jogellenes tartalmú hirdetmény kijavítását. Rajtunk kívül az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseket az irányító hatóságok, illetve a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztálya is vizsgálja, az EU előírásai nyomán áttekinti az egész eljárást. Az uniós finanszírozású közbeszerzéseknél ezek mellett mintavételes ellenőrzéseket végez még a magyar audit hatóság, az úgynevezett EUTAF, akárcsak maga az Európai Bizottság. Továbbá rálát a folyamatokra a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék is.

– Ha ennyien vizsgálódnak, akkor hogyan lehet csalni?
– Valójában ez igencsak nehéz. Az ellenőrző fórumok valamelyikénél biztosan kiderül, ha a kiíró egy bizonyos cégre szabja a feltételeket, ha egyes szereplőket alaptalanul kizár vagy ha a szerződéses feltételekben találhatók szabálytalanságok.

Egy-egy esetben talán átcsúszhat szabálytalanság, de ez legtöbbször átlátszó.

Éppen a napokban tettünk is feljelentést egy nagyon nyilvánvaló próbálkozás miatt.

– A Cseh Katalinék családi cége körüli botrányban is átlátszó csalási kísérletet találtak? Ott több vállalkozás szerzett meg összességé­ben milliárdos uniós támogatást egyes feltételezések szerint visszaélésszerű módon, például úgy, hogy azonos gépre, technológiára kértek pénzt.
– Ebben az ügyben számunkra világos volt a helyzet.

Annyi visszaélést találtunk, hogy több feljelentést is tettünk.

– Érdekes ez, pedig mások mellett Cseh Katalin és pártja, a Momentum is gyakran hangoztatja, hogy korrupció tapasztalható a magyar közbeszerzéseknél. Más megszólalók továbbmennek, és rendszerszintű visszaélésekről beszélnek.
– A képviselőnőtől függetlenül annyit mondhatok, hogy a világ legkönnyebb dolga ­korrupciót emlegetni, a kifejezés ugyanis megannyi mindent takarhat, a közélet szereplői ráadásul állításuk bizonyításával sem foglalkoznak túl sokat. A magyar közbeszerzési ellenőrzési rendszer összetett, Magyarország pedig az egyik legtöbb közbeszerzési adatot nyilvánosságra hozó tagállam az unióban. Az Európai Bizottság kimutatása szerint nálunk minden lényeges információ nyilvános, a hiányzó adatok száma, aránya a bizottság szerint pontosan nulla.

Ilyen körülmények között képtelenség a transzparencia hiányáról beszélni.

Félreértés ne essék, úgy vélem, korrupció akadhat a rendszerben, pontosan úgy, ahogy más országokban is. A feladat éppen ezért világos. A korrupt szereplőket tetten kell érni, ebben pedig a maga eszközeivel a Közbeszerzési Hatóság is igyekszik részt venni.

– Milyen fejlesztéseket hajt végre a hatóság a visszaélések feltárásáért?
– Több tervünk is van, ezek közül a legnagyobb az, hogy részletekbe menően áttekintjük az összes tavalyi egyajánlatos eljárást. Ehhez informatikai rendszerünkön is módosítani, fejleszteni kell. A feladatot prioritásként kezeljük, szeretnénk tiszta képet kapni, s utóbb azt közreadni.

– A tiszta kép kétségkívül fontos, s talán itt érdemes megemlíteni a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) nemrégiben közzétett kutatását. A civil szervezet megvizsgálta a 2005 és 2022 közötti időszak háromszázezer közbeszerzését, a sajtóbeszámolók ebből leszűrt következtetése pedig úgy hangzott: politikai támogatás nélkül nem lehet idehaza közbeszerzést nyerni. Mi tagadás, igencsak más álláspont, mint amit ön eddig kifejtett.
– A Közbeszerzési Hatóság évente közzéteszi a KSH által akkreditált statisztikai módszertana alapján, hogy mennyi eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le a magyarországi ajánlatkérők. A honlapunkon ingyenesen elérhető éves statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy

a kérdéses időszakban nem volt annyi eredményes közbeszerzés Magyarországon, mint amennyit ez a szervezet állítólagosan megvizsgált. Ha az eredményes eljárások számát nézzük, akkor 2005 és 2022 között összesen 153 634 közbeszerzést találunk, ami éppen a fele annak, mint amennyiről a CRCB beszámolt.

De ha az eredménytelen eljárásokat is figyelembe vesszük, akkor sem adódik kétszázezer eljárás. Hozzáteszem: mivel az eredménytelen eljárásoknál nincs nyertes, így ezeket értelmetlen lenne egy efféle felméréshez figyelembe venni. Kutatása közzététele után a CRCB próbálkozott azzal, hogy nem is az eljárások, hanem a közbeszerzési szerződések számát adta meg, de az eljárás és a szerződés két teljesen különböző dolog, ráadásul angol nyelvű írásukban egyértelműen az eljárások számára utaltak a „tenders” kifejezéssel.

– A kutatást és annak főbb ­megállapításait napokig idézte, elemezte a baloldali sajtó. Ám akkor az egész nem más, mint fake news?
– Nem tisztünk megítélni, hogy ez mi, de az biztos,

nem először kapjuk rajta a CRCB-t a közbeszerzésekkel kapcsolatos adatok meghamisításán.

A hatóság korábban kénytelen volt pert indítani a szervezet ellen, mert a honlapunkon elérhető adattartalom manipulálásával hamis állításokat fogalmazott meg a hazai közbeszerzésekkel és a tevékenységünkkel kapcsolatban. A bíróság nekünk adott igazat, elmarasztalta a szervezetet, és egymillió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte.

Borítókép: Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke (Fotó: Teknős Miklós)