A nemzeti tulajdon ellen szóló érvek között gyakran a profit és a hatékonyság háttérbe szorulása szerepel. Ugyanakkor a felsorolt szektorok jelentős része húzóágazat. Ronthatja-e profitabilitást a tulajdonos?
Ha egy állami vállalat nyereségessége elmarad egy piaci szolgáltatótól, annak oka lehet az is, hogy közszolgáltatást nyújt, ami a profitnál lényegesebb. E jelenség az európai energiaválság során több példán keresztül vált egyre kézzelfoghatóbbá. A hatékonyságra törekvés pedig gátat szabhat a fejlesztési beruházásoknak, amelyre szintén több példát láthattunk az energiaválság kapcsán – mutat rá a tanulmány.
Ugyanakkor több előnye is van annak, ha egy cég tulajdonosa az állam. Egyfelől a gazdaságfejlesztés, a közműszolgáltatások stabil és biztonságos fenntartása, a nemzeti vagyon értékének növelése, bevétel a központi költségvetésnek és munkahelyek biztosítása. Másfelől az állami vállalatok általában a gazdasági növekedés hajtóerejéül szolgálnak, és gyakran közfeladatot látnak el. A nemzeti vagyon részét képezik. Bevételt jelentenek a központi költségvetés számára, miközben előmozdítanak közpolitikai célkitűzéseket. Emellett az állami tulajdonú vállalat erősíti az adott ország gazdasági pozícióját és a munkahelyteremtéshez is hozzájárul.
Ráadásul az állami tulajdon jelenléte a vállalati szférában nem elszigetelt jelenség. E társaságok 2020-ban 45 ezer milliárd dolláros vagyont birtokoltak, ami a világ GDP-jének körülbelül felével volt egyenlő.
A World Economic Forum adatai alapján adott ország 10 legnagyobb vállalatának 96 százaléka volt állami tulajdonú Kínában, 88 százaléka az Egyesült Arab Emírségekben, 81 százaléka Oroszországban. A szóban forgó vállalatok a foglalkozgatásban is meghatározó szerepet játszanak. Az OECD országok közül kiemelkednek az észak-európai államok, a közép- és kelet-európai régió. A legnagyobb az arány Norvégiában, 9,6 százalék, míg Magyarországon 4,2 százalék.
Hazánkban 2010 után olyan vállalatokban, illetve szektorokban emelkedett az állami tulajdon, mint a hazai olaj- és energiaágazat, így a Mol vagy a hazai áramszolgáltatók. Továbbá e körbe sorolhatnánk a hazai tulajdonba kerülő Magyar Bankholding tagjait vagy a Vodafone-t.
Borítókép: a Mol Campus épülete Budapesten, a Kopaszi-gát mellett az avatás napján, 2022. december 8-án. A 143 méter magas, nettó 86 ezer négyzetméter alapterületű épületben 2500 ember fog dolgozni (Fotó: Balogh Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!