Az állam is lehet jó tulajdonos

Vajon az állami vállalatok egyetlen és kizárólagos célja a nyereség megtermelése?  – teszi fel az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss írásában. Árnyalhatja a képet, ha áttekintjük, mely államokban és milyen szektorokban működnek a világ legnagyobb bevételt termelő állami vállalatai – hívja fel a figyelmet Németh Viktória az alapítvány makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértője, aki a teljesség igénye nélkül csokorba gyűjtötte az egyes országok és vállalataik kapcsolatrendszerét.

A példák meglepőek, Kína mellett az Egyesült Államok, Kanada és Franciaország is szerepelnek azon a listán, amely a világ legnagyobb állami tulajdonnal is rendelkező vállalatait foglalja magában. A szektorokat tekintve a bankok, a biztosítók, az olajtársaságok és az energiaágazat szereplői, a vízközmű, a tömegközlekedés, valamint a telekommunikációs cégek egyaránt megtalálhatóak közöttük. 

Érdemes azt is látni, hogy az állami tulajdon nem mindig jelent teljes ellenőrzést egy adott gazdasági szereplő fölött, a kormányzat sokszor csupán résztulajdonos. Így a magánszféra előnyei is érvényesülhetnek. Megint más esetben, mint például a kelet-ázsiai országok, az úgynevezett kis tigrisek esetében az állami beavatkozás hozzájárult egyes húzóágazatok fejlesztéséhez, és ezzel a teljes gazdaság dinamikus bővüléséhez.

A nemzeti tulajdon ellen szóló érvek között gyakran a profit és a hatékonyság háttérbe szorulása szerepel. Ugyanakkor a felsorolt szektorok jelentős része húzóágazat. Ronthatja-e profitabilitást a tulajdonos? 

Ha egy állami vállalat nyereségessége elmarad egy piaci szolgáltatótól, annak oka lehet az is, hogy közszolgáltatást nyújt, ami a profitnál lényegesebb. E jelenség az európai energiaválság során több példán keresztül vált egyre kézzelfoghatóbbá. A hatékonyságra törekvés pedig gátat szabhat a fejlesztési beruházásoknak, amelyre szintén több példát láthattunk az energiaválság kapcsán – mutat rá a tanulmány.

Ugyanakkor több előnye is van annak, ha egy cég tulajdonosa az állam. Egyfelől a gazdaságfejlesztés, a közműszolgáltatások stabil és biztonságos fenntartása, a nemzeti vagyon értékének növelése, bevétel a központi költségvetésnek és munkahelyek biztosítása. Másfelől az állami vállalatok általában a gazdasági növekedés hajtóerejéül szolgálnak, és gyakran közfeladatot látnak el. A nemzeti vagyon részét képezik. Bevételt jelentenek a központi költségvetés számára, miközben előmozdítanak közpolitikai célkitűzéseket. Emellett az állami tulajdonú vállalat erősíti az adott ország gazdasági pozícióját és a munkahelyteremtéshez is hozzájárul. 

Ráadásul az állami tulajdon jelenléte a vállalati szférában nem elszigetelt jelenség. E társaságok 2020-ban 45 ezer milliárd dolláros vagyont birtokoltak, ami a világ GDP-jének körülbelül felével volt egyenlő. 

A World Economic Forum adatai alapján adott ország 10 legnagyobb vállalatának 96 százaléka volt állami tulajdonú Kínában, 88 százaléka az Egyesült Arab Emírségekben, 81 százaléka Oroszországban. A szóban forgó vállalatok a foglalkozgatásban is meghatározó szerepet játszanak. Az OECD országok közül kiemelkednek az észak-európai államok, a közép- és kelet-európai régió. A legnagyobb az arány Norvégiában, 9,6 százalék, míg Magyarországon 4,2 százalék.

Hazánkban 2010 után olyan vállalatokban, illetve szektorokban emelkedett az állami tulajdon, mint a hazai olaj- és energiaágazat, így a Mol vagy a hazai áramszolgáltatók. Továbbá e körbe sorolhatnánk a hazai tulajdonba kerülő Magyar Bankholding tagjait vagy a Vodafone-t.

Borítókép: a Mol Campus épülete Budapesten, a Kopaszi-gát mellett az avatás napján, 2022. december 8-án. A 143 méter magas, nettó 86 ezer négyzetméter alapterületű épületben 2500 ember fog dolgozni (Fotó: Balogh Zoltán)